Sosem látott tempóban indult meg Oroszország felé az északi pólus

Egyre gyorsabb ütemben változtatja helyét az Északi mágneses sark – derül ki a Nature című tudományos folyóiratban publikált kutatásból. Azt már régóta tudjuk, hogy a mágneses pólusok folyamatos mozgásban vannak, ám az utóbbi évtizedekben jelentősen felgyorsult az a sebesség, amivel haladnak. A kutatók szerint 1990 és 2005 között évente még „csak” 0-15 kilométerrel mozdult el a mágneses északi pólus, mostanra ez a szám már 50-60 kilométerre nőtt.

„Ez a leggyorsabb feljegyzett változás a 16. század közepe óta. A mágneses mérések szerint az északi mágneses pólus 1590 és 1990 között Kanada körül kanyargott, majd az elmúlt 30 évben hirtelen, az eddigi évi 10 kilométerről 60 kilométerre gyorsult” – kommentálta még a 2019-es eseményeket a British Geological Survey geofizikusa, Ciarán Beggan.

A jelenségre ugyanis először ekkortájt lettek figyelmesek a kutatók, akik Beggan szerint még hozzá hasonlóan értetlenül állnak a történések előtt. Azt már megfigyelték, hogy a Kanada alatt húzódó mágneses mező egyre gyengébb, ám arra még nem találtak egyértelmű válaszokat, hogy az Északi mágneses sark miért változik ilyen vehemensen.

A geomágneses mezőkre specializálódott Dr. William Brown-nak három feltételezése van.

1. Az első a földkéreg alatti, olvadt vas áramlásában bekövetkező változásokat érinti, ezek ugyanis képesek megváltoztatni a mágneses mező erősségét és irányát is.
2. Második lehetséges magyarázatában a Föld magnetoszférájával kölcsönhatásba lépő, nagyenergiájú naprészeskéknek tulajdonítja a jelenséget, amelyek szintén ingadozásokat okozhatnak a mágneses mezőben.
3. Végül az is lehetséges, hogy a történések összefüggenek a Föld mágneses pólusainak – lassú – megfordulásával. Ilyen közel 200-szor fordult már elő az elmúlt 100 millió évben, legutoljára mintegy 800 ezer évvel ezelőtt következett be.

Az Északi mágneses sark helyzetét a World Magnetic Model (Mágneses Világmodell) ábrázolja, és a navigációhoz szükséges adatokat is eszerint határozzák meg. A modell 5 éves időtartamra számítja ki az Északi mágneses sark elhelyezkedését, majd ehhez mérten finomítja például a telefonok GPS-ét, de hadihajók és a repülőgépek navigációs eszközeit is ennek alapján állítják be. A szakemberek persze minden évben ellenőrzik, hogy mennyire pontosak az adatok – így derült fény a fent említett szokatlanságra is.

A mágneses modell sajátosságai miatt azokon a helyeken, ahol gyorsan változik a földi mágneses tér, a modell hibái felerősödnek, nagyobbá teszik az eltéréseket, így a navigáció is pontatlanabb lesz. A becslések szerint ha mindegy így halad tovább, akkor a 2040-es évekre a mágneses Északi-sark már Szibériában lesz. Ez Magyarország számára egy érdekes következményt vonhat maga után: ilyen helyzetben itthon jóval gyakrabban láthatjuk majd a sarki fények játékát.

(Források: The Travel, earth.com, National Geographic)