Bibliai csoda Dél-Koreában: több ezren sétálnak át a szétnyíló tengeren
A kép csak illusztráció.
Fotó: MPPhotograph, Shutterstock

2025-05-21

Bibliai csoda Dél-Koreában: több ezren sétálnak át a szétnyíló tengeren

Az Antarktisz vérző vízesésétől kezdve a villámcsapásokkal pusztító fákon át Afrika kővé dermesztő taváig, a természet néha meglepő mutatványokra képes. Hasonlónak lehetünk szemtanúi Dél-Korea déli partjainál, ahol évente kétszer kettéválik a tenger, aminek hatására egy út jön létre a két sziget között. A jelenséget sokan „Dél-Korea mózesi csodájának” tartják, és minden évben annyian kíváncsiak rá, hogy egy komplett fesztivált szerveztek köré.

Minden évben turisták és helyiek százezrei indulnak útnak, hogy a nyári időszakban részt vegyenek a Jindo Tengerhasadás Fesztiválon. Az idén négy napig tartó programsorozat egy különleges jelenség köré szerveződik: a Csin-sziget déli részén (vagy helyi nevén Jindo-szigeten) ugyanis március és június között, általában két-három alkalommal is kettéválik a tenger. A különleges természeti jelenség hatására egy keskeny, közel 3 kilométer hosszú földút képződik a Csin-sziget és az apró Modo-sziget között.

A köznyelv ezt „Jindo csodájának”, vagy „Jindo mózesi csodájának” hívja – utóbbival utalva a bibliai történésre, amikor Mózes számára kettévált a Vörös-tenger.

Természetesen a tudománynak egy kevésbé mágikus, de ugyanolyan érdekes magyarázata van a Csin-sziget csodájára: ilyen csak rendkívüli apály idején történik meg, amit az úgynevezett „tidal harmonics” (magyarul nagyjából: harmonikus árapály) jelenség okoz– magyarázza a National Geographics

Mitől alakul ez ki?

Azt sokan tudják, hogy a Hold és a Nap gravitációja rendszeresen „rángatja” a Föld felszínét, ami bizonyos időszakokban a tengerszint átmeneti emelkedéséhez, máskor süllyedéséhez vezet. A Nap és a Hold pedig egyes égitestek egymáshoz viszonyított helyzetétől függően különböző erősséggel és eltérő időpontokban fejti ki ezen hatását, ami adott területeken így dagályhoz, máshol viszont apályhoz vezet.

A harmonikus árapály jelenségéhez azonban nemcsak a Hold és Nap, hanem a Föld mozgási tulajdonságai is hozzájárulnak, de minden bolygó más-más gravitációs erőt fejt ki, ami az árapályban több, egymástól eltérő, de idővel ismétlődő mintázatot okoz.

Ilyen mintázatból pedig rengeteg van, és mindegyik különböző mértékben és különböző időpontokban befolyásolja az árapályt. Alkalmanként a sok mintázat olyan összhangba kerül, ami szélsőséges dagályt vagy apályt hoz létre. Ez történik a Csin-szigetnél is

– idézte Kevan Moffettet, a Texasi Egyetem földtudományi tanszékének adjunktusát a lap.

A Csin-szigetnél így jellemzően évi két alkalommal a tengerszint olyan alacsonyra kerül, hogy felfedi az ott összegyűjt üledéket. Felvetődhetne bennünk a kérdés, hogy a hullámok mozgása vajon miért nem szállítja tovább az üledéket? Erre a választ a térség földrajzi adottságaiban kell keresnünk: a két sziget, illetve az árapályt befolyásoló Myeongnyang-szoros közelsége ugyanis kordában tudja tartani a hullámok erejét, így errefelé békés, nyugodt vízzel találkozhatunk, ami nem szállítja messze a felhalmozódott üledéket.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!