2024-11-22
„A halál almája”, avagy a világ legmérgezőbb gyümölcse
Habár egy almás pite az év minden szakaszában jól tud esni, az nagyon nem mindegy, hogy milyen fajtából készítjük el – főleg akkor, ha olyan helyen járunk, ahol megterem a manszanilyafa. A fa gyümölcse első látásra ugyanis teljesen ártatlannak tűnhet, ám a szimpatikus külső óriási veszélyeket rejt magában.
Aki rendszeresen gombászik, az jól tudja, hogy nem szabad a külső alapján ítélni: ahogy gombákból is vannak mérgező típusok, úgy a gyümölcsök közt is vannak olyanok, amiket tilos hazavinnünk. Ilyen a főleg Dél-Amerika északi részén, illetve Észak-Amerika déli részén, valamint a Karib-térségben előforduló manszanilyafa, melynek termését a világ leghalálosabb gyümölcsének tartják.
A fa nagyjából 10-13 méteresre nő, kérge vöröses-szürkés színű, levelei fényesek és zöldek, virágai pedig zöldessárgásak. Úgy tudni, hogy Kolumbusz Kristóf is találkozott a gyümölccsel, aki annak idején a „halál almája” nevet aggatta rá, de a fa a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a világ legmérgezőbb fája. Azonban manszanilyafának nemcsak a termése veszélyes, hanem kérge is levelei is: a törzsében található nedű például annyira toxikus és savas, hogy már egy érintéstől hólyagok, égési sérülések keletkezhetnek rajtunk, ha pedig a szemünkbe kerül, meg is vakulhatunk tőle.
Ha balszerencsénkre meg is kóstoljuk a gyümölcsét, akkor a legrosszabbra készülhetünk: szánkban égető érzést, vérzést és hólyagokat tapasztalhatunk, torkunk felduzzadhat, lenyelése pedig jó esetben valamilyen bakteriális fertőzést eredményez. A manszanilyafa „eszén” ráadásul akkor sem tudunk túljárni, ha úgy döntünk, hogy elégetjük, mivel az így keletkező füst szemünkbe jutva ugyanúgy vakságot okozhat, mintha kérgének nedvét belekennénk.
Érdekesség, hogy bár az emberek számára egyértelműen tiltott gyümölcsnek számít, néhány állat – például a tücskök és egyes leguánok – vígan falatozhatnak belőle, sőt: meg is tudnak élni a fa ágain. Európa tengerpartjain szerencsére nem kell tartanunk a manszanilyafáktól, hiszen a kontinensen csak olyan területeken fordulhatnak elő, ahova mesterségesen telepítették őket.
(Források: The Travel, Britannica)
Olvasd ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!