6 vízparti hely, ahol az életedbe kerülhet, ha megmártózol

A Madagaszkártól keletre található Réunion-sziget első látásra egy igazi paradicsomnak tűnhet: a szárazföldön trópusi növények, buja esőerdők és vulkanikus hegycsúcsok várják a látogatókat. Ugyanakkor az idilli sziget alatt igazi veszélyekkel találkozhatunk: a térség igencsak népszerű a cápák körében, akik olykor bele is kóstolnak a nyaralókba.

Kauai káprázatos szigetére a legtöbben gondolkodás nélkül elutaznánk, ám létezik egy pontja, ahova nem érdemes fürdőruhát vinni. A Queen’s Bath nevű természetes medencét nem véletlenül hívják „a halál medencéjének” is: az itteni durva áramlatok és nagy hullámok olyan erővel tudják dobálni az úszókat, hogy nagy eséllyel nem élnénk túl a strandolást.

A világ legismertebb víznyelője sem kegyes a fürdőzőkkel: a Belize partjainál található Nagy Kék Lyuk egy több ezer éve keletkezett mészkőbarlang a tenger mélyén, ami egy kész búvárparadicsomnak számít. A körülbelül 125 méter mély lyukat azonban nemcsak szépsége, hanem kegyetlensége miatt is ismerik, ugyanis az évtizedek során rengeteg búvár vesztette itt életét. A nitrogénnarkózis veszélyétől kezdve a kacskaringós oldalfolyósókig, könnyen pórul járhat az, aki lemerészkedik az óriási víznyelőbe.

A Dominikai Közösség déli részén található tónak már a neve is sejteti, hogy nem a fürdésre találták ki. A különös tó olyan, mint egy óriási jacuzzi, aminek a hőmérsékletét véletlenül 82 Celsius-fokos minimumon hagyták. Emiatt érthető, hogy a medencét inkább csak távolról javasolt megnézni, már ha nem szeretnénk egy emberi levessé főni.

A világ cápafővárosáról már hallhattunk, ám az óvatlan strandolókra nemcsak a cápák, de más állatok is veszélyt jelenthetnek. Az ausztráliai Cable Beachen például szinte garantált, hogy a víz alatt belebotlunk egy-egy krokodilba. Emiatt a környéken semmiképpen se ússzunk el a kijelölt strandoktól, és az sem árt, ha figyelemmel követjük a szezonális előrejelzéseket.

Tűnjön bármennyire is varázslatosnak a kameruni Nyas-tó környéke, a vízben való csobbanást kétszer is gondoljuk át. A vulkáni kráter tetején pihenő vízben ugyanis időről időre nagy mennyiségű szén-dioxid gyűlik fel, ami akár robbanáshoz is vezethet. A legismertebb tragikus eset 1986-ban következett be, amikor is a hajnali órákban csendben felbüfögött egy jó adag szén-dioxidot, ami legalább 1700, a környező falvakban alvó ember halálához vezetett – nem beszélve az állatokról.

*A limnikus kitörés egy olyan természeti katasztrófa, amikor szén-dioxid tör fel a tavakból. A szén-dioxiddal telített tavaknál elegendő egyetlen kiváltó ok a kitöréshez: ezek lehetnek például földcsuszamlások, földrengések, de akár a nagy erejű esők is. 

(Forrás: The Travel)