Egy „lélegző” barlang lett Bosznia első önálló természeti világöröksége

Bosznia-Hercegovina déli részén, Mostartól nagyjából másfél órára fekszik az ország egyik legismertebb barlangja, a Vjetrenica. Neve nagyjából „szeles barlangot” jelent, ami különleges légáramlására utal: a járatrendszer és a felszín közötti hőmérséklet-különbség miatt a levegő évszakonként eltérő irányban mozog.

A Vjetrenica járatai több szinten húzódnak, a rendszert pedig a felszínnel összeköttetésben álló mély nyílások, úgynevezett kürtők tagolják. Ezeken keresztül folyamatosan cserélődik a levegő a külvilág és a föld alatti terek között, aminek hatása már a bejáratnál is érezhető. A barlang hőmérséklete még a nyári hónapokban is nagyjából 11 Celsius-fok körül alakul.

A forró nyári napokon a barlang 11 fok körüli levegője hidegebb és sűrűbb a kintinél, ezért az alsóbb járatok felé áramlik, majd a főbejáraton keresztül nagy sebességgel távozik. A bejárat előtt állva így erőteljes hideg légáramlatot érezhetünk még akkor is, amikor odakint jóval magasabb a hőmérséklet.

Télen, amikor a külső levegő hidegebbé válik a barlang belsejénél, a folyamat iránya megfordul. A melegebb levegő a kürtőkön keresztül felfelé áramlik, miközben a főbejáraton át hideg levegő jut a barlangba.

A hatalmas járatrendszerben mozgó levegőnek helyenként rendkívül szűk folyosókon kell áthaladnia, ahol a légáramlás jelentősen felgyorsulhat. A mérések szerint a szél sebessége egyes pontokon a 8,5 m/s-ot is elérheti, ami több mint 30 km/órának felel meg. Ez már a felszínen is élénk szélnek számít, egy zárt, föld alatti járatban pedig különösen intenzíven érzékelhető.

A Vjetrenica feltérképezett hossza jelenleg több mint 7,3 kilométer, amivel Bosznia-Hercegovina egyik leghosszabb barlangjának számít. Járataiban patakok, kisebb tavak és különleges mészkőképződmények is sorakoznak, a legnagyobb föld alatti tó pedig mintegy 180 méter hosszú.

A Vjetrenica azonban nem elsősorban mérete vagy különleges légmozgása miatt került fel a világörökségi listára. Föld alatti élővilága globális összehasonlításban is kiemelkedő: több mint 230 különböző élőlénycsoportot azonosítottak a barlangrendszerben, köztük számos olyan fajt, amely a teljes sötétséghez alkalmazkodott.

Egyik legkülönlegesebb lakója a Marifugia cavatica, amely a világ egyetlen ismert föld alatti csőféregfaja. A járatokban emellett több olyan reliktumfaj is fennmaradt, amelyek legközelebbi rokonai már régen kihaltak, ezért gyakran „élő kövületekként” hivatkoznak rájuk.

A barlang őslénytani szempontból is jelentős: a kutatók több tízezer éves leopárdmaradványokat találtak itt, amelyek a világ legjobb állapotban fennmaradt ilyen leletei közé tartoznak. Korukat 29-37 ezer évre becsülik.

A Vjetrenica különleges természeti értékeit 2024-ben ismerte el az UNESCO, amikor felvette a világörökségi listára. Ezzel a barlang Bosznia-Hercegovina első önálló természeti világörökségi helyszíne lett.

A Vjetrenica ma vezetett túrákon látogatható, amelyekre ezen a linken válthatunk jegyet.