2026-05-28
Japán olyan hajtóművet tesztelt, amely mellett a Concorde is lassúnak tűnhet
Miközben a világ nagy része még a szuperszonikus utasszállítás visszatérését várja, Japán már egy gyorsabb és jóval összetettebb technológiai ligában kísérletezik. A JAXA, vagyis a japán űrügynökség részvételével működő kutatócsoport sikeres hajtóműtesztet hajtott végre, amelyben Mach 5-ös repülési környezetet szimuláltak. Ez fontos lépcsőfok lehet a jövő hiperszonikus, rendkívül gyors repülése felé.
A tesztet a JAXA Kakuda Űrközpontjában, Miyagi prefektúrában végezték el. A Mach 5 a hangsebesség ötszörösét jelenti, amely a repülési körülményektől függően nagyjából 5400–6100 km/órás sebességnek felel meg. Elméletben ez már elég lenne ahhoz, hogy egy Tokió–New York útvonalat a mai hosszú távú járatokhoz képest töredékidő alatt tegyen meg egy repülőgép. A Narita és a JFK repülőtér közötti, mintegy 10 850 kilométeres távolság ideális körülmények között akár két órán belül is teljesíthető lenne, bár ebben nincs benne a felszállás, a gyorsulás, az útvonaltervezés és a leszállás ideje.
A japán kísérlet jóval túlmutat a Concorde örökségén is. Az amerikai Boom Supersonic fejlesztés alatt álló Overture gépe például Mach 1,7-es utazósebességet céloz, ami már önmagában is jelentősen lerövidítené a repüléseket.
A JAXA kísérlete nem pusztán arról szólt, hogy a hajtómű képes-e elérni a kívánt teljesítményt. A mérnökök egy kompakt, nagyjából kétméteres kísérleti repülőgép körül szimulálták a Mach 5-ös repülési környezetet, miközben a járművet közel 1000 Celsius-fokos hőterhelés érhette. Ilyen körülmények között a hagyományos repülőgépszerkezetek rövid idő alatt károsodhatnának, ezért a hővédelem legalább olyan fontos kérdés, mint maga a sebesség.
A kutatók a hidrogénüzemű torlósugár-hajtómű mellett a teljes repülőgép viselkedését is vizsgálták: a hővédő szerkezet működését, a kipufogógáz hőmérsékleti eloszlását, a szerkezeti terhelést és az aerodinamikai vezérlőfelületek működését.
A torlósugár-hajtómű működése eltér a hagyományos sugárhajtóművekétől: nem forgó kompresszorlapátok sűrítik benne a levegőt, hanem a nagy sebességgel beáramló levegő torlódik és sűrűsödik össze a hajtóműben. Ez hiperszonikus tempónál előnyt jelenthet, de van egy fontos feltétele: a gépnek már eleve rendkívül gyorsan kell haladnia ahhoz, hogy a rendszer hatékonyan működjön.
A japán kutatók a hidrogénüzemű torlósugár-hajtómű környezeti hatásaihoz kapcsolódó adatokat is gyűjtöttek, így a projekt nem csak rekordsebességekről szól. Az egyik fontos kérdés az, hogy a hidrogénalapú hiperszonikus meghajtás hosszabb távon jelenthet-e fenntarthatóbb irányt a repülésben és az űrtechnológiában.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
