6 szélsebes vonatút, amit próbálj ki 2025-ben!

A Tokióból Oszakába közlekedő gyorsvonatot először még az 1964-es nyári olimpiára készítették el, azóta azonban folyamatosan közlekedik a két nagyváros között. A legújabb Nozomi szerelvényeknek köszönhetően ráadásul sebessége a 185 km/órát is eléri, így az egész út csak 2,5 órát vesz igénybe. Tiszta napokon például a Fudzsit is láthatjuk róla, de a vonat teaültetvényeken, kastélyokon, hegyvidéki tájakon és a Hamana-tavon is keresztülhalad, így biztosan lesz mit megcsodálnunk az út alatt. Az igazi pihenésért szerezzünk be egy japán ebéddobozt (ekiben) a vonatállomások egyikén, amelyek mindegyike helyi finomságokat tartalmaz.

Ha egy mindenre kiterjedő turisztikai élményben szeretnénk részt venni, akkor az Isztambult és Ankarát összekötő Yüksek Hızlı Tren (YHT) útvonallal nem lövünk mellé. A 250 km/órával száguldó szerelvények Törökország legszebb tájain haladnak keresztül, így utunk során hegyvonulatokat, szőlősöket és csodás tavakat is láthatunk. Az útvonal például érinti az Osmangazi-hidat és a Sapanca-tavat, és ha üzleti osztályra váltunk jegyet, akkor ingyenes szolgáltatásokat és nassolnivalókat is kaphatunk.

Ha nyaralás alatt minél többet szeretnénk felfedezni Olaszországból, akkor érdemes kipróbálnunk a Milánó és Velence között futó Frecciarossát. Ugyan a szerelvények nem számítanak a leggyorsabbnak, de a szőlősöket, az alpesi vonulatokat és a meseszép Garda-tavat látva valószínűleg nem is akarunk majd nagyon másra fókuszálni. Természetesen a fedélzeti étkezőkocsiban belekóstolhatunk az olasz konyha legjavába, de a beépített eszközökön filmezésre is van lehetőség.

Többek között környezetvédelmi okokból Spanyolország is egyre nagyobb hangsúlyt fektet vonathálózatának fejlesztésére, a Madrid és Santiago de Compostela között közlekedő Alta Velocidad Española (AVE) szerelvényei pedig teljesen megújuló energiával működnek. Ha az El Camino végigjárása helyett inkább vonaton járnánk be az ország csodás északi részét, akkor mindenképpen érdemes beruházni 300 km/órával közlekedő vonatútba. A Lonely Planet szerint a legszebb pontja az útnak az utolsó fél óra, amikor is a vonat viaduktokon és hegyeken keresztül halad végig – ha viszont egy kicsi fürdőznénk is, akkor szálljunk le Ourense termálfürdőkben gazdag városában.

Kína az élmezőnyben jár a csúcstechnológiákat nézve, vasúthálózata pedig igencsak kiterjedt. Nem is csoda, hogy a Peking és Kanton közt futó vonatot Földünk leggyorsabbjának tartják: a szerelvények itt a 350 km/órás sebességet is elérik. Az útvonal idéntől a beépített hálókocsik révén ráadásul éjszaka is jár, így egy hotelszobát sem kell bérelnünk. A Fuxing Kína csendes, vidéki térségein halad át, és bár nyolc órát utazni fárasztó lehet, a hegységek közt elterülő apró falvak látványa és a fedélzet kényelmi szolgáltatásai miatt egyáltalán nem fogjuk tehernek érezni az utat.

A vonattal történő nemzetközi határátkelés már-már hétköznapi, de mi van akkor, ha egy víz alatti határon kelünk át? A London és Párizs közötti Eurostar-útvonal különlegessége, hogy a Csatorna-alagút 50 km-es nyomvonalán haladhatunk végig, amely az angol–francia tengeri határt keresztezi. Bár a „Csalagút" szinte teljesen sötét, mégis megéri átutazni benne, hiszen London központjából gyorsabban eljuthatunk Párizsba vonattal, mint repülővel, köszönhetően a vonatok 300 km/h-s sebességének.