Nincs központi fűtés, az ajtók papírból vannak: így vészelik át a telet Japánban
Illusztráció!
Fotó: mapman / Shutterstock

2026-10-01

Nincs központi fűtés, az ajtók papírból vannak: így vészelik át a telet Japánban

Japánban az otthonok kialakítása és fűtése sok szempontból eltér attól, amit Európában megszoktunk, és ez különösen a téli hónapokban válik feltűnővé. A tradicionális japán házak könnyű szerkezete kevésbé tartja bent a meleget, a központi fűtés pedig az ország nagy részén ma sem számít általánosnak.

A hagyományos japán otthonok egyik jellegzetes eleme a shōji (sódzsi). Ez egy fa rácsszerkezetből és áttetsző washiból, vagyis hagyományos japán papírból készült tolópanel, amely ajtóként vagy térelválasztóként is szolgálhat.

A régi japán házakat eleve úgy alakították ki, hogy jól szellőzzenek és alkalmazkodjanak a párás, meleg nyárhoz, télen viszont ez jóval hűvösebb belső tereket eredményezhet. A meleget régen gyakran az irori adta: egy négyszögletes, padlóba süllyesztett nyitott tűzhely, amely fölé edényt függesztettek, így főzésre és melegedésre egyaránt használták.

Ebből a fűtési hagyományból fejlődött ki a ma ismert kotatsu, amelynek több változata is létezik. A modern verzió egy alacsony asztal, alul elektromos fűtőelemmel, körülötte vastag takaróval, amely bent tartja a meleget.
Image
Hagyományos kotatsu egy japán lakásban
Fotó: Zoey106 / Shutterstock
Ma már számos alternatíva létezik

A jól bevált találmány lényege éppen az, hogy a kotatsu nem az egész helyiséget, hanem közvetlenül az alatta ülőket melegíti. Emiatt télen gyakran a nappali központjává válik: itt esznek, beszélgetnek, vagy egyszerűen csak bebújnak a takaró alá.

A mai japán lakásokban persze már jóval többféle fűtési megoldással találkozhatunk. Elterjedt a légkondicionálók fűtő üzemmódja, az elektromos hősugárzó, a gáz- vagy kerozinfűtés, valamint a padlófűtés is. A hamuesgyemant.hu szerint a japán kormány energiatakarékossági tájékoztatója külön is felsorolja a légkondicionálót, a gázfűtést, a padlófűtést és a kotatsut a téli fűtési lehetőségek között.

Az északi, hidegebb térségekben, például Hokkaido szigetén, ahol télen tartósan fagypont alatt is maradhat a hőmérséklet, gyakoribbak az egész lakást kiszolgáló fűtési rendszerek.
Image
Fagyos téli nap Szapporo városában, Hokkaido prefektúrában
Fotó: JENNA_MOMENTS / Shuttetstock
A hűvösebb helyiségeknek árnyoldala is van

Japán enyhébb vidékein, ahol télen jellemzően 5–10 Celsius-fok körül alakul az átlaghőmérséklet, továbbra is megszokott, hogy csak a nappalit vagy az éppen használt helyiséget fűtik fel, miközben a folyosó és a ritkábban használt szobák jóval hűvösebbek maradnak.

A helyiségek közötti jelentős hőmérséklet-különbség azonban egészségügyi kockázatot is jelenthet. Japánban különösen sok figyelmet kap az úgynevezett hősokk, vagyis az a szervezetet érő hirtelen terhelés, amelyet például a hideg öltözőből a forró fürdőbe lépés válthat ki.

A japán egészségügyi minisztérium ezért azt javasolja, hogy a hideg téli napokon lehetőség szerint csökkentsék az öltöző és a fürdőszoba közötti hőmérséklet-különbséget.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!