2026-07-15
Az alvilág kapuja: ezért pusztult el minden állat ebben az ókori szentélyben
A mai Törökország területén fekvő Hierapolisz egyik leghíresebb látványosságát, a Plutoniumot évszázadokon át az alvilág kapujaként emlegették. A szentély sokáig táplálta a túlvilágról szóló legendákat, mivel az ókorban a területére vitt áldozati állatok rövid időn belül, rejtélyes módon elpusztultak. A tudomány azonban időközben megfejtette a helyszín titkát.
A mai Törökország nyugati részén, Antalya és Izmir között fekvő vidéket elsősorban Pamukkale hófehér mészkőmedencéi tették ismertté. A közelben található Hierapolisz romjai között azonban egy másik, jóval rejtélyesebb helyszínt is felfedezhetünk.
A Plutonium a római alvilág istenéről, Plutónról kapta a nevét, a szentély környékén tapasztalt különös jelenségek pedig azt sugallták az ókori embereknek, hogy a hely valóban kapcsolatban állhat az élők és a holtak világával.
A Plutonium egy kisebb barlang és a hozzá kapcsolódó szentély köré épült, hírnevét pedig az oda vitt áldozati állatok rejtélyes pusztulása alapozta meg. A zarándokok és kíváncsiskodók maguk is végignézhették a hátborzongató jelenséget: az állatok röviddel a belépés után összeestek és elpusztultak.
A történtekről Sztrabón ókori görög földrajztudós is beszámolt Geógraphika című művében. Leírása szerint a területre vezetett állatok azonnal elpusztultak, még a hatalmas bikák is holtan estek össze. Ő maga verebek bedobásával tette próbára a helyet, de azok is élettelenül hullottak a földre.
A papok ugyanakkor rendszeresen beléptek a területre, majd látszólag sértetlenül távoztak. Ez tovább erősítette a hely misztikumát, a hívők ugyanis úgy vélték, hogy csak isteni védelemnek köszönhetően élik túl az alvilági leheletet.
A rejtélyes jelenség természetesen a kutatók érdeklődését is felkeltette, a magyarázatot azonban csak egy 2018-ban megjelent tanulmány adta meg. Eszerint az állatok pusztulását az okozta, hogy Hierapolisz egy geológiailag aktív törésvonal közelében épült, amelyen keresztül jelentős mennyiségű szén-dioxid jut a felszínre. A gáz főként az éjszakai és a hajnali órákban gyűlik össze a barlang környezetében, amikor gyengébb a légmozgás.
Mivel a szén-dioxid nehezebb a levegőnél, a talaj közelében sűrű, szinte láthatatlan réteget alkot. Az alacsonyabb testű állatok közvetlenül ebbe a rétegbe kerültek, a gázt belélegezve pedig rövid időn belül megfulladtak.
Az emberek esetében más volt a helyzet. Egy felnőtt feje jellemzően a veszélyes gázréteg fölé emelkedett, ezért rövid ideig viszonylag biztonságosan tartózkodhatott a környéken. A papok feltehetően jól ismerték a hely sajátosságait, tudták, mikor a legkevésbé kockázatos a belépés, és kerülték a mélyebben fekvő pontokat, ahol magasabb volt a gáz koncentrációja.
A német kutatók mérései szerint ugyanakkor az éjszakai órákban a szén-dioxid szintje olyan magasra emelkedhetett, hogy már az emberre is halálos veszélyt jelentett. Ez magyarázatot adhat azokra a beszámolókra is, amelyek szerint a barlang közelébe repülő madarak szinte azonnal elpusztultak.
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
