Mindenki Míkonoszra kíváncsi, pedig a szomszédban rejtőzik Görögország legolcsóbb szigete

 Görögország közepén, Athén és Míkonosz között terül el Ándrosz (Andros) szigete. Ahogy az a görög szigeteknél lenni szokott, Ándrosz története is régre nyúlik vissza: területe már a bronzkorban is lakott volt, kereskedelmi szerepe viszont csak a mükénéi korszakban (Kr.e. 1600-1100) kezdett kibontakozni. A ma is látható kolostorok és erődítmények egy része a bizánci időkben készült el, a többit pedig a Velencei Köztársaságnak és az Oszmán Birodalomnak köszönhetjük. A 19. század első felében zajló görög szabadságharc idején Ándrosz is csatlakozott a függetlenségi mozgalomhoz, ezután pedig a kereskedelmi hajózás miatt vált világszinten is ismertté.

Érdekesség, hogy a 20. század több tehetős hajóskapitánya is innen érkezett: Görögország egyik legjelentősebb tengerészeti és hajótulajdonos családja, a Goulandris família Ándroszhoz köthető, de az elsőként acéltestű hajókat alkalmazó Embiricos család is a szigetről származik.

A sziget fővárosa, Chora már önmagában különleges, hiszen nem teljesen a megszokott kükládi stílusban épült, hanem neoklasszikus és velencei jegyeket visel. Ehhez persze köze volt a fent említett gazdag hajóskapitányoknak, akiknek házai inkább voltak presztízs-jelképek, mint egyszerű lakóépületek: a magántulajdonban álló Embiricos-házat ugyan maximum kívülről tudjuk megnézni, ám a Goulandris-házban ma a Modern Művészetek Múzeuma működik – ami bizonyos szempontból indokolt is, ugyanis Basil és Elise Goulandris szenvedélyes műgyűjtők voltak.

Ha pedig híres ándroszi személyekről beszélünk, Theopolis Kairis görög filozófust és forradalmárt is muszáj megemlíteni, akinek egykori házában ma szintén egy múzeum (Kairios Könyvtár) üzemel – itt egyébként 30 ezernél is több régi kötet, kézirat, térkép és más különlegesség pihen.

Ándrosz egyébként nemcsak hajóskapitányairól, hanem minősített, jól karbantartott túraútvonalairól (Andros Routes) is híres, amelyek együttesen több mint 100 kilométert ölelnek fel. Közülük a legismertebb a Chora, Menites és a Panachrantos-kolostor között húzódó pálya, illetve az Apoikia és Gialia közti útvonal – nem is véletlen, hogy Ándroszt Görögország egyik legzöldebb szigeteként tartják számon. A Panachrantos-kolostort egyébként tényleg nem érdemes kihagyni, mivel a magaslati épület tele van szép freskókkal és egy nagy könyvtárral, az ide érkezőket pedig egy kis helyi likőrrel és mézzel várják.

Persze sziget lévén Ándrosz a strandolásra is tökéletes: ha szép tengerpartokat keresünk, akkor látogassunk el a sziklaoszlopáról felismertő Tis Grias to Pidimára, a Paralia Vitalira vagy a Paralia Atenire. Némileg eldugottabb a déli oldalon található Paralia Steno és az északi Paralia Megali Peza, de a Paralia Pirgosban sem fogunk csalódni – vízicipőt viszont mindenképpen vigyünk magunkkal, hiszen a sziget legtöbb strandja kavicsos.