Tele van trópusi tengerpartokkal ez a kis ország, de alig látogatja valaki

Afrika délkeleti partjaitól nem messze, Mozambik és Madagaszkár között találunk rá a Comore-szigetekre, vagy hivatalos nevén a Comore-szigeteki Unióra. A szigetcsoport egészen a 19. századig egyéni szultánságokból állt, míg Franciaország 1886-ban bele nem kezdett a gyarmatosításba. Függetlenségét végül csak egy évszázaddal később, 1975-ben nyerte el, ám mindez jelentős politikai instabilitást hozott magával, ami a mai napig jellemzi az ország belpolitikai helyzetét. Érdekesség, hogy egyik szigete, Mayotte a helyiek döntése alapján még mindig Franciaországhoz tartozik, így az ország a valóságban négy helyett három főbb szigetből áll.

A Comore-szigetek fővárosa, Moroni a legnagyobb, Grand Comore szigeten található: legfőbb látványosságai közé tartozik például a tengerre néző Péntek-mecset (Vendredi-mecset), de ha közelebb szeretnénk kerülni az ország történelméhez, akkor a Nemzeti Múzeumba is érdemes ellátogatnunk. Itt nemcsak régészeti leleteket és népművészeti alkotásokat láthatunk, de Comore-szigetek tengeri és szárazföldi élővilágáról is tanulhatunk.

Aki erre jár, az előbb-utóbb belefut majd a város medinájába, tehát az óvárosába. A kacskaringós szűk utcákon sétálva megcsodálhatjuk az arab, afrikai és szuahéli építészet példáit, a helyi fűszerpiacokon pedig beszerezhetjük az ország két legjellegzetesebb termékét, a vaníliát és homárt. A Comore-szigetek fő vonzerejét azonban nem a kevés épített örökségben kell keresnünk, hanem a természetben.

Grand Comorén található például a több mint 2300 méter magas Karthala-hegy, amit egy több órás vulkántúra keretében fedezhetünk fel. A legszebb környéknek Itsandra halászfaluja számít, ahol az apró tengerparti bungalók között fehér homokos strandok bújnak meg – de egy kis fürdőzésért a Chomoni Beach és a Mitsamiouli Beach területét is felkereshetjük, a sznorkelezésre pedig a Nioumachoua Beach a legideálisabb. Az ország tengeri és szárazföldi élővilágával persze nem csak itt, hanem például a Mohéli Nemzeti Park területén is megismerkedhetünk, aki pedig a hegyvidéki tájakat kedveli, azoknak tökéletes választás az Anjouan szigetén található Ntringui-hegy Nemzeti Park.

Ha Mayotte szigetére is átutaznánk, akkor mindenképpen keressük fel a Dziani Dzaha-krátertavat, a a teknősökben gazdag Saziley Természetvédelmi Területet, egy kis búvárkodásért pedig vegyük célba a Mayotte-lagúnát. A túrázóknak szuper lehetőséget biztosít a Choungui-hegy és a környező mangroveerdők, megszállni pedig a francia jegyeket viselő Mamoudzou városában érdemes.

A természeti tájak szépsége mellett a negatívumokat is meg kell említeni. A Comore-szigetek infrastruktúrája elég fejletlen, emiatt pedig hotelekből is keveset találunk. A régióban jelentős a szegénység, ami a településeken is látszik – a szemeteléssel például akadnak gondok, és a zsúfoltabb helyeken figyelnünk kell a zsebesekre is. A közlekedési infrastruktúra sincs kiépítve, és bár mindhárom fő szigeten van repülőtér, köztük csak hajókkal tudunk közlekedni. A szigeteket méretükből adódóan pár nap alatt be lehet járni, és a vallási szabályokra is ügyelnünk kell.  

(Források: Útikritika, Express, Responsible Travel)