80 fok fölé is forrósodhat a talaj a Föld legforróbb pontján

A térséget gyakran emlegetik a bolygó legforróbb pontjaként. A NASA Aqua műholdjának adatai alapján 2005-ben 70,7 Celsius-fokos felszíni hőmérsékletet rögzítettek, egy későbbi elemzés szerint pedig 2018-ban akár 80,8 Celsius-fokig is forrósodhatott a talaj. Ez azonban nem a levegő hőmérséklete: a műholdak a felszínt mérik, amely a közvetlen napsugárzás hatására jóval melegebb lehet a fölötte lévő légrétegnél.

A hamuesgyemant.hu Ruhi Çenet és csapata helyszíni expedícióján keresztül mutatta be, milyen körülmények fogadják azokat, akik nyáron a sivatag belsejébe merészkednek. Az utolsó lakott településnél még 37 Celsius-fokot mértek, beljebb haladva azonban gyorsan emelkedni kezdett a hőmérséklet.

A talaj már az út elején elérte a 63,7 Celsius-fokot, később pedig 66-69 fok közötti értékeket rögzítettek. A műszerek egy része rövidesen hibát jelzett vagy teljesen leállt, a telefonokat és kamerákat pedig hűtőtáskákban kellett tartaniuk.

A csapat egyik tagja arra lett figyelmes, hogy lábbelijének talpa meglágyult és elmozdult. A hő még a vastag cipőn keresztül is érezhető volt, a fémből készült felszerelésekhez pedig kesztyű nélkül már néhány másodperc után fájdalmasnak bizonyult hozzáérni.

A folyamatos ivás ellenére sem múlt el a szomjúságuk. A száraz levegő, az erős szél és a napsugárzás miatt gyorsan veszítettek folyadékot, idővel pedig fejfájás, remegés és kimerültség jelentkezett náluk.

Árnyékolt mérésnél körülbelül 48,5 Celsius-fokos levegő-hőmérsékletet rögzítettek, közvetlen napsütésben pedig 54,1 fokot mutatott a műszer. Ezek nem hivatalos meteorológiai adatok, a helyszíni viszonyokat azonban jól érzékeltetik.

A Dast-e Lutot hegyek övezik, így kevés csapadék éri el. A növényzet és a nedvesség hiányában semmi sem mérsékli igazán a felmelegedést, a sötét kőzetek pedig nagy mennyiségű napsugárzást nyelnek el. A sivatag egyik legforróbb része a fekete kövekkel borított Gandom Beryan-fennsík. Nevének jelentése megközelítőleg „pirított búza”: egy helyi történet szerint egy karaván hátrahagyott gabonáját néhány nap alatt megpörkölte a hőség.

Bár a táj első pillantásra teljesen élettelennek tűnik, néhány állatfaj alkalmazkodott a szélsőséges környezethez. A csapat egy imádkozósáskát is talált, a sivatag kevésbé forró részein pedig gyíkok, kígyók, rovarok és sivatagi rókák is élnek.

Az ember számára a térség ettől még rendkívül veszélyes. Ilyen hőségben egy meghibásodott jármű, a nem megfelelő felszerelés vagy akár néhány rosszul felhasznált perc is súlyos következményekkel járhat.