Olaszországban is küzdenek a tigrisszúnyogokkal, de pánikra nincs ok
Fotó: Presley Roozenburg, Unsplash

2024-06-26

Olaszországban is küzdenek a tigrisszúnyogokkal, de pánikra nincs ok

Európa-szerte egyre nagyobb gondokat okoznak a dengue-lázt terjesztő tigris- és a csípőszúnyogok. Az olaszországi Triesztben idén már ötször kellett fertőtleníteni, és úgy tudni, hogy június közepéig összesen 259 esetet jegyeztek fel – ám ez a szám a valóságban jóval magasabb lehet, hiszen a vírus az esetek 80 százalékában nem okoz semmiféle tünetet.

Több európai országhoz hasonlóan Olaszországban is küzdenek a dengue-lázat terjesztő tigrisszúnyogokkal. Trieszt városában például idén már ötödik alkalommal kellett a hatóságoknak fertőtleníteniük, a legutóbbi akcióra a június 9-ről 10-re virradó éjszaka került sor. Ekkor időszakosan „le kellett zárniuk” egyes városrészeket, a környező lakókat pedig arra utasították, hogy a hajnali 4 és reggel 10 óra között lebonyolított fertőtlenítés alatt

  • tartsák zárva az ablakokat és az ajtókat;
  • kapcsolják ki a légkondicionáló berendezéseket; valamint
  • ne engedjék ki a háziállatokat a szabadba.

Habár a szúnyogok már tavaly is jelen voltak, idén egy nagyobb hullám látszik megmutatkozni; Olaszországban például június középéig már 259 esetet dokumentáltak. Ez megközelítőleg csupán százzal kevesebb a tavalyi egész évre vonatkozó számnál.

Image
Trieszt, Olaszország
Fotó: Joshua Rondeau, Unsplash

Ahogy az Economx a német NTV alapján is írja, a megbetegedések leginkább három faktorra vezethetők vissza:

  • egyrészt az utazók leggyakrabban külföldön kapják el a vírust. A dengue-láz főleg Argentínában és Brazíliában elterjedt, utóbbi országban például idén már több mint ötmillió regisztrált esetről lehet tudni.
  • a probléma második forrása az, hogy a szúnyogok már Olaszországban is megjelentek, emiatt a belföldi eredetű fertőzések száma is egyre növekszik. A tavalyi eseteknek például közel egynegyede volt belföldi eredetű.  
  • harmadrészt nemcsak az Ázsiából származó tigrisszúnyogok hordozzák a betegséget, hanem az egyiptomi csípőszúnyogok is – ezek ráadásul jóval „hatékonyabbak”. Éppen ezért az olasz hatóságok azon is dolgoznak, hogy megakadályozzák ennek a típusnak az áthozatalát.
Mennyire veszélyes a dengue-láz?

Ahogy azt korábbi cikkünkben részletesen kifejtettük, a dengue-láz előszöri elkapása alapvetően nem feltétlenül aggasztó, hiszen az esetek legalább 80 százalékában semmilyen tünettel nem jár. Fertőződés esetén az emberek javarészt influenzához hasonló tüneteket produkálnak, így például lázasak lesznek, fáj a fejük és fájdalmakat érezhetnek ízületeikben.

Image
Fotó: National Institute of Allergy and Infectious Diseases, Unsplash.

Azonban az sem igaz, hogy veszélytelen a betegség, mivel a megfertőződéssel nem alakul ki védelem a jövőre nézve: többszöri fertőzöttség esetén pedig komoly fájdalmakat érezhetnek a betegek – olyannyira komolyakat, hogy a köznyelvben néha csak csonttörő-lázként hivatkoznak rá, mivel ilyenkor úgy érezhetjük, mintha eltörnék csontjainkat. A tünetek általában 4-10 nappal a fertőződést követően szoktak jelentkezni, és nagyjából 2-7 napig állnak fent.

A védekezés legjobb módszere az oltás, amit már itthon is fel tudunk venni.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!