20 perc az Alpok alatt: ilyen a világ leghosszabb vasúti alagútja

Az Alpok Európa egyik legnagyobb természetes akadályának mondható: a Franciaországtól egészen Ausztriáig húzódó hegylánc mintegy 1200 kilométeren át választja el egymástól a kontinens északi és déli térségeit. A történelem során a vidéken sokáig csak veszélyes hegyi hágókon lehetett átkelni: egyesek gyalogosan, mások szekerekkel, Hannibál pedig elefántok hátán vágott neki az útnak. 

A vasúti alagút a történelmi Gotthárd-útvonal új, jóval alacsonyabban futó átjárójaként épült meg. Az első tervek még az 1980-as években készültek el, majd a 17 évig tartó munkálatok eredményeként az új alagút 2016-ban nyílt meg. A beruházás költsége a 11 milliárd svájci frankot is elérte, a projekt célja pedig egyértelmű volt: összekapcsolni Európa déli és északi részét, lerövidíteni az utazási időt, és megkönnyíteni az áruszállítást.

A Gotthárd-bázisalagút a svájci Alpok alatt vág át, és 57,1 kilométeres hosszával a világ leghosszabb vasúti alagútjának számít. Mérnöki szempontból azonban nem csak a hossza miatt különleges: a hegy felszínéhez képest legmélyebb pontján mintegy 2,3 kilométerrel húzódik a föld alatt, amivel a világ legmélyebb bányáival is összevethető.

A vonatok ma nagyjából 17–20 perc alatt haladnak át rajta, az infrastruktúra pedig akár 250 km/órás sebességet is lehetővé tenne. Az alagutat tehervonatok és személyszállító járatok egyaránt használják, a korábbi menetidő pedig egyes útvonalakon, például Bázel és Milánó, illetve Zürich és Lugano között akár egy órával is rövidebb lehet.

(Express, képek forrása: Wikimedia Commons)