Kína gigantikus gátja még a Föld forgását is megváltoztatta

Kína középső részén, a Jangce folyón, Jicsang közelében áll a világ egyik legnagyobb vízügyi létesítménye. A Három-szurdok-gát építését 1994-ben kezdték meg, az utolsó fő turbinát pedig 2012-ben helyezték üzembe.

A beruházás egyik fő célja a Jangce áradásainak szabályozása volt, amelyek korábban rendszeresen pusztító árvizeket okoztak a térségben, falvakat és mezőgazdasági területeket is elöntve.

A gigantikus projekt eredményeként egy több mint 2,3 kilométer hosszú és legmagasabb pontján 181 méteres gát épült. A hamuesgyemant.hu szemléletes összehasonlítása szerint az építkezéshez felhasznált acélból 63 Eiffel-tornyot lehetne felépíteni, a gát magassága pedig nagyjából egy hatvanemeletes épületének felel meg.

Az építkezés egyik legnagyobb műszaki kihívását maga a beton jelentette. Kötés közben ugyanis jelentős hő termelődik, az ebből kialakuló hőmérséklet-különbségek pedig repedésekhez vezethetnek. A megfelelő hőmérséklet fenntartása érdekében ezért a szerkezetbe csőrendszert építettek, amelyben keringő vízzel hűtötték a betont.

A gátnál összesen 32 fő turbina működik, amelyek egyenként 700 megawattos teljesítményre képesek. Ezeket két kisebb, 50 megawattos egység egészíti ki, így az erőmű teljes beépített kapacitása eléri a 22 500 megawattot.

A 22 500 megawattos kapacitás nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy ez Magyarország csúcsidei villamosenergia-igényének nagyjából háromszorosa. A gát erőművének teljesítménye emellett több mint húsz átlagos atomerőművi blokkéval ér fel.

A tervezés során a hajózás fenntartása is fontos szempont volt, hiszen a Jangce Kína egyik legfontosabb vízi útvonala. Ennek érdekében egy hatalmas hajóliftet is kialakítottak, amely nagyjából negyven perc alatt képes átemelni az akár háromezer tonnás hajókat a legfeljebb 113 méteres szintkülönbségen.

A nagyobb vízi járművek ezzel szemben egy ötlépcsős zsiliprendszeren keresztül jutnak tovább, ami hozzávetőleg négy órát vesz igénybe.

A NASA számításai szerint a Három-szurdok-gát mögött felhalmozódó hatalmas víztömeg a Föld forgására, ezáltal pedig a napok hosszára is hatással van. A bolygó forgási sebessége ugyanis attól is függ, hogyan oszlik el rajta a tömeg. A tározó feltöltésével mintegy 40 milliárd tonna víz helyzete változik meg, ami a Föld tehetetlenségi nyomatékát is befolyásolja.

A monumentális beruházásnak ugyanakkor komoly társadalmi és környezeti ára is volt. A tározó feltöltése során 13 város, 140 kisebb település és mintegy 1350 falu került víz alá, miközben több mint 1,3 millió embert kellett áttelepíteni.

A környezeti következmények szintén jelentősek. A tározó létrejötte megváltoztatta a folyó menti lejtők stabilitását, a térségben pedig földcsuszamlásokat is megfigyeltek. A szakemberek emellett azt is vizsgálják, hogy a hatalmas víztömeg felhalmozódása milyen hatással lehet a környék szeizmikus aktivitására.