Ivóvizet és embereket nem, de csodás strandokat bőven találsz ezen a görög szigeten

A Koufonisiától körülbelül 4 kilométerre délre fekvő Keroszt napjainkban nem lakják, de turista is csak ritkán jár ide. A hegyekkel tarkított, 27 kilométer hosszú partszakasszal rendelkező sziget csak egynapos hajókirándulások keretében látogatható.

A kükládiai civilizáció a korai bronzkorban, a Kr. e. harmadik évezredben alakult ki a területen. Ebből a korszakból nem maradtak fent írásos források, így nehéz meghatározni, hogyan éltek a közösségek, milyen isteneket imádtak, és hogyan szerveződött a társadalmuk. A régészeti ásatások azonban jelentős mennyiségű tárgyi emléket – márványszobrokat, kőből és kerámiából készült használati tárgyakat –hoztak felszínre, amelyek segítségével a tudósok fontos betekintést nyerhettek a korszakba.

Az Express szerint a kincsek közül többet ma már az Athénban található Nemzeti Régészeti Múzeumban őriznek. A mítosz szerint Leto istennő a szigeten szülte Artemiszt, ezért sok régész úgy véli, hogy ennek az istenségnek a vallási ünneplésére még évszázadokkal később is Keroszon került sor. A kutatók szerint a környező szigetek lakói is Keroszra vitték halottaikat temetésre, mert úgy vélték, hogy a sziget a halál istenének, Hádésznak az egyik kapuja az alvilágba.

Kérosz egyik különálló hegyfokát például teraszosan alakították ki, és Naxosz szigetéről hozott, csillogó fehér kővel borították be, így keltette egy hatalmas lépcsős piramis benyomását az Égei-tenger közepén. A kutatók ezt a Kükládok-szigetcsoport legimpozánsabb ember alkotta építményeként jellemzik. A teraszok alatt egy összetett vízelvezető alagútrendszer is húzódott, amely a korabeli mérnöki tudás magasiskolája volt.