Az Eiffel-toronynál is magasabb híd ível át egy francia völgy fölött

A Millau közelében álló ferdekábeles híd az A75-ös autópálya része, amely Párizs térségét köti össze a Földközi-tenger vidékével. Megépítését már az 1980-as években fontolóra vették, hogy tehermentesítsék a forgalmi dugóktól rendszeresen megbénuló Millaut. A végleges terveket Michel Virlogeux francia mérnök és Norman Foster brit építész csapata dolgozta ki.

Az építkezés 2001-ben kezdődött, a hidat pedig 2004 decemberében adták át a forgalomnak. A három évig tartó kivitelezés mintegy 394 millió euróba, vagyis nagyjából 141 milliárd forintba került. A 2,46 kilométeres szerkezetet hét betonpillér tartja, de a két hídfőt is beleszámítva kilenc ponton érintkezik a talajjal.

A híd útpályája mintegy húsz kilométeres sugarú, enyhe ívben fut, és körülbelül háromszázalékos emelkedést kapott. A tervezők ezzel javították a látási viszonyokat, és mérsékelték azt a bizonytalan, lebegéshez hasonló érzetet, amelyet egy hosszú, teljesen egyenes híd kelthetne az autósokban. A viaduktot időnként akár 151 kilométer/órás széllökések is érhetik, ezért az oldalára szélterelő elemeket szereltek.

A 343 méteres adat a legmagasabb pillér és a rá épített pilon együttes magasságára vonatkozik, így a szerkezet körülbelül 13 méterrel magasabb az Eiffel-toronynál. Maga az útpálya a legmélyebb ponton mintegy 270 méterrel húzódik a Tarn folyó fölött.

A Millau-i völgyhíd a teljes szerkezeti magasságát tekintve (336,4 méter) továbbra is rekordernek számít, ezt azonban nem szabad összekeverni a kínai Huajiang-szurdok hídjának rekordjával. Utóbbinál az útpálya 625 méterrel emelkedik a folyó fölé. Átadásáról ebben a cikkben írtunk.

A hídon irányonként két forgalmi sáv vezet, gyalogosan azonban normál körülmények között nem lehet átkelni rajta. Különleges futóesemények alkalmával időnként megnyitják a résztvevők előtt, a Tour de France mezőnye pedig több alkalommal is elhaladt alatta.

A különleges építményt közelről is felfedezhetjük: az Aire du Viaduc de Millau pihenőhelyen ingyenes kiállítás, látogatóközpont és kilátó működik, ahonnan gyalogösvény vezet a panorámaponthoz. Vezetett túrákon a híd egyik pillérének belsejébe és a pályaszerkezet alatti, egyébként lezárt kilátóhoz is eljuthatunk. A látogatók szerint egyébként a viadukt valódi méretei leginkább alulról érzékelhetők, ahol a híd és a Tarn-völgy együtt különösen látványos képet mutat.

Korábban már beszámoltunk más, külön programot jelentő hidakról, amit érdemes felkeresni. A Dardanellák fölött Európát és Ázsiát összekötő, 2023 méteres középső fesztávolságával világcsúcstartó 1915 Çanakkale hidat, a pakisztáni Hussaini függőhidat, amelyet széles deszkaközei és ingatag szerkezete miatt a világ egyik legveszélyesebb átkelőjeként emlegetnek, valamint az Öresund hidat is bemutattuk, amely közúti és vasúti kapcsolatot teremt Koppenhága és Malmö között, részben egy mesterséges szigeten és alagúton keresztül.