2024-09-06
Hogyan és kik választották ki a világ 7 csodáját?
A történelem során az emberek a legtöbbször igyekeztek minél impozánsabb emlékműveket felhúzni, ám annak ellenére, hogy őseink rengeteg ikonikus építménnyel ajándékoztak meg minket, csupán néhány érdemelte ki a „világ egyik csodája” címet. Ezeket az ókori látványosságokat pedig különleges okok miatt válogatták ki különleges emberek.
Legyenek bármennyire is csodásak, kétségkívül nem csupán azok az emlékművek mondhatók gyönyörűnek vagy jelentősnek, melyeket beválogattak a világ 7 csodája közé. De hogyan és miért esett rájuk a választás? A kérdésre a választ meglepő módon ugyanott kell keresnünk, mintha az érdekelne minket, hogy hogyan választották ki a világ legjobb tengerpartjait: a titok az utazókban rejlik.
Szidóni Antipatroszt A világ hét csodájának dokumentálását legfőképpen két emberhez, Szidóni Antipatrosz költőhöz és Bizánci Philón matematikushoz kötik. Ugyanakkor mások, így például Hérodotosz történész és a szintén költő Kallimakhosz is kaptak elismerést korai – mára elveszett – listáikért.

Szidóni Antipatroszt tartják a legelső embernek, aki írásban megemlítette a világ hét csodáját – ezt egy második században írt epigrammájában tette. Ugyan a csodák listája a történelem során egy kicsit átalakult – a korai időkben például Babilon falai, valamint II. Kurus perzsa király palotája s szerepelt rajta –, a költő gyűjtésében szereplő látványosságok ugyanazok voltak, mint amiket mi is ismerünk:
- a gízai nagy piramis;
- Szemiramisz függőkertje;
- az epheszoszi Artemisz-szobor;
- Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra;
- a halikarnasszoszi mauzóleum;
- a rodoszi kolosszus; és
- az alexandriai (pharoszi) világítótorony.
Fontos megemlíteni, hogy napjainkban egyedül a lista legidősebb szereplője, a gízai piramis az egyetlen, ami többé-kevésbé épen fennmaradt. A maradék hat látványosságon javarészt kifogott az idő vasfoga.
Mint a The Travel is felhívja rá a figyelmet, a görögök különböző mitológiai történések, asztrológiai hiedelmek és tudományos szempontok miatt hittek a hetes szám jelentőségében, a modernkori listák pedig megmaradtak ugyanennél a számnál.
Továbbá egy másik hasonló tartalmú listát készített el Kallimakhosz költő is nagyjából 300 környékén. Mindenesetre az tény, hogy a görögök voltak saját idejük idegenvezetői: az utazásaikat általában részletesen dokumentálták azért, hogy megoszthassák az információkat társaikkal, emiatt gyakran megesett, hogy több oldalnyi útikalauzokkal tértek haza.

Fenntartva a hagyományt, a modern időkben is készült néhány hasonló lista: ilyen például a modern világ 7 csodája, a világ 7 természeti csodája vagy a világ 7 új csodája. Ezek közül a világ 7 új csodáját tartják a legtöbben a hivatalos utódnak, melyek közé az alábbi látványosságok tartoznak:
- Chichén Itzá – Mexikó
- A Megváltó Krisztus szobra – Rio de Janeiro, Brazília
- Colosseum – Róma, Olaszország
- Kínai nagy fal – Kína
- Machu Picchu – Peru
- Petra – Jordánia
- Tádzs Mahal – India

A világ 7 természeti csodájához pedig az alábbi helyszínek tartoznak:
- Grand Canyon – Egyesült Államok
- Nagy-korallzátony – Ausztrália
- Rio de Janeiro kikötője – Brazília
- Mount Everest – Tibet/Nepál
- Sarki fény
- Parícutin vulkán – Mexikó
- Viktória-vízesés – Zimbabwe, Zambia
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!