5 különleges emlékház, ahol a legnagyobb magyar írók nyomába eredhetsz

Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író, költő és műfordító hazánk talán legismertebb női irodalmára. Szabó 1917. október 5-én született Debrecenben, és itt is érettségizett, majd szintén helyben, a Debreceni Egyetemen kezdett latin-magyar szakos tanárnak tanulni. Tanári pályafutása mellett eredetileg költőként, később pedig regényíróként tevékenykedett: a sikert a Freskó és Az őz című művei hozták meg számára, életműve később pedig olyan olvasmányokkal egészült ki, mint az Abigél vagy Az ajtó.  Írásaiban sokat foglalkozik a női sorsokkal, ismertebb műveit pedig számos nyelvre lefordították már.

• Az emlékház címe: 4024 Debrecen, Kossuth u. 35.

A 20. század egyik legjelentősebb költőjének tartott Babits Mihály 1883-ban született Szekszárdon, majd Budapesten tanult tovább magyar-latin szakos tanárként. Itt az élet több neves írónkkal – például Kosztolányi Dezsővel vagy Juhász Gyulával – is összehozta, majd többek között velük együtt alkotta meg a Nyugat folyóirat első nemzedékét. Leghíresebb művei közé tartozik például A gólyakalifa, de ő fordította Dante Isteni színjátékát is. Babits 17 évvel halála előtt, 1924-ben vásárolt egy kis házat az esztergomi Előhegyen, ahova rendszeresen visszavonult alkotni és pihenni. A Babits-villa ma múzeumként működik, ahol bárki közelebb kerülhet hazánk egyik legismertebb költőjéhez.

• Az emlékház címe: 2500 Esztergom, Babits Mihály utca 11.

Szózatunk szerzője, Vörösmarty Mihály 1800-ban született a mai Kápolnásnyéken. A szegény sorból származó Vörösmarty a kezdetekben még nevelőként dolgozott, az 1830-as évekre viszont már elismert költőként tartották számon, és az 1848-49-es szabadságharcban is aktív szerepet vállalt. Műveiben sokszor a hazafiság és a nemzeti múlt iránti tisztelet témaköreit járja körbe, de a szabadságharc bukása miatt későbbiekben alkotásait a csalódottság és a kiábrándultság érzése járta át. A Szózaton kívül a legismertebb művei közé tartozik a Csongor és Tünde és a Zalán futása, de fordítóként is aktív volt – neki köszönhetjük például Shakespeare és Goethe egyes fordításait.

• Az emlékház címe: 2475 Kápolnásnyék, Vörösmarty utca 31.

Jókai Mór kereken 200 éve, 1825-ben született Komáromban, és már fiatalon érdeklődött az irodalom iránt, ezért jogi tanulmányai mellett kezdett bele az írásba. Első novelláskötete 1844-ben jelent meg, de igazán jelentős regényeinek megírásába csak a negyvenes évek végén kezdett bele, és hasonlóan Vörösmartyhoz, ő is támogatta a forradalom és szabadságharc eszményeit. Jókai hazánk egyik legtermékenyebb írója volt, és olyan műveket köszönhetünk neki, mint a Az arany ember, A kőszívű ember fiai vagy a Szegény gazdagok. Feleségével, Laborfalvy Rózával rendszeresen látogattak el Balatonfüredre, ahol végül egy telket is vásároltak, a villa pedig napjainkban emlékmúzeumként működik.

• Az emlékmúzeum címe: 8230 Balatonfüred, Honvéd u. 1.

Az 1905-ben született József Attila kétségkívül a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, aki olyan versekkel gazdagította a magyar kultúrát, min a Tiszta szívvel, a Mama, a Gyermekké tettél vagy az Altató. Verseiben az egzisztencializmus, a filozófia, az életútkeresés, a belső szorongás, a társadalmi igazságtalanságok és persze a szerelem jelennek meg. József Attila egész életében anyagi gondokkal, lelki betegségekkel és társadalmi gondokkal küzdött, és bár halála vitatott kérdés, sokan úgy gondolják, hogy életének végül maga vetett véget azzal, hogy 1937-ben Balatonszárszón egy vonat elé ugrott. A magyar kultúrára gyakorolt hatását az is jól szemlélteti, hogy a költészet napját az ő születésnapján, április 11-én ünnepeljük.

• Az emlékház címe: 8624 Balatonszárszó, József Attila u. 7.