A világ legkisebb repülőtere, ahol minden centiméter számít A világ legkisebb repülőtere, ahol minden centiméter számít
Juancho E. Yrausquin repülőtér, Saba.
Fotó: Shutterstock

2024-11-17

  • Drive
  • Check-in
  • A világ legkisebb repülőtere, ahol minden centiméter számít

A világ legkisebb repülőtere, ahol minden centiméter számít

A repülőterek általában grandiózusok és a nap minden pontjában forgalmasak, területükön pedig látványos építészeti elemekkel is találkozhatunk. Ezzel szemben vannak olyanok is, mint a Karib-térségben található Juancho E. Yrausquin repülőtér, amely csupán egyetlen kifutópályából és egy kisebb épületből áll.

A Karib-térség Hollandiához tartozó szigetén, Sabán létezik egy apró repülőtér, melyet a világ legkisebbjeként tartanak számon. A Juancho E. Yrausquin repülőtér csupán 400 méternyi kifutópályával rendelkezik, ami ráadásul az óceán partján terül el. Hogy képbe tudjuk helyezni, a legtöbb nemzetközi repülőteret legalább 3-4 ezer méteres kifutópályák borítják – ez azért is fontos, mert a ma használatban lévő utasszállító repülőgépeknek ekkora hely szükséges ahhoz, hogy gond nélkül tudjanak felszállni, illetve landolni.

Mindebből következtetni lehet arra, hogy a sabai repülőteret főleg kisebb gépek használják – ilyen például a Havilland Canada DHC-6 Twin Otter, amelyre nagyjából 18-20 utas tud felszállni.
Image
Juancho E. Yrausquin repülőtér, Saba.
Fotó: Patrick van Katwijk, Getty Images

A Juancho E. Yrausquinnak méretén kívül van viszont egy másik érdekessége, mégpedig hogy eléggé sajátos szabályok és előírások vonatkoznak rá. A kifutópályákat például csak a regionális légitársaságok légcsavaros (propelleres) repülőgépei használhatják, de ezek is csak akkor, ha rendelkeznek a Holland Antillák Polgári Légi Közlekedési Hatósága által kiadott engedéllyel.

A repülőtér egyébként 1959-ben nyitott meg, ebben az időben pedig hatalmas dolognak számított: az eseményen szinte a sziget lakossága részt vett. Külön érdekesség, hogy miután egy Remy de Haenen nevű pilóta véghezvitte a legelső landolást, el is tiltották őt a repüléstől, emiatt pedig egészen 1963-ig egyetlen repülő sem érkezett Sabára. A megfelelő repülőtér hiánya ekkortájt komoly politikai üggyé fokozódott, ezért 1962-ben a holland kormány beleegyezett, hogy 600 ezer guldennek (Hollandia régi pénzneme – a szerk.) megfelelő összeggel támogassa az építkezést.

Ezzel azonban nem ért véget a repülőtér kaotikus története, ugyanis 1998-ban a terminált eléggé megtépázta a Georges-hurrikán, emiatt pedig ismét építkezni kellett. A költségeket ekkor is a holland kormány állta, az új repülőtér végül 2002-ben nyitott meg – írja a brit Metro.  

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!