Sevilla, Velence, Míkonosz? Válaszd inkább a helyiek kedvenceit!

A Telegraph szerint a tavalyi évben Európa 747 millió vakációnak adott otthont, a nyaralásokból azonban egyes helyszínek jobban részesültek, mint mások. A legnépszerűbb országoknak egyértelműen Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Horvátország, Törökország és Portugália számítanak, így a portál úgy döntött, hogy megkérdezi saját helyi szakértőiket arról, hogy melyek a nemzetek legzsúfoltabb és leginkább érintetlen térségei.

Franciaországban Saint Tropez üdülővárosa látja a legnagyobb tömegeket a nyári időszakban: a becslések szerint itt 3500 lakosra legalább 80 ezer turista jut minden egyes nap. Ehelyett a szakértők szerint érdemes az ország egyik legérintetlenebb térségét, Moselle-t felkeresni. A luxemburgi határnál elterülő megye tele van hangulatos kastélyokkal és természetközeli területekkel. Ha Anthony Peregrinre hallgatunk, akkor Saint Tropez helyett idén Metz városába szervezzük a nyaralást, ahonnan könnyen elérhetjük a Malbrouck-kastély, a Lorraine Nemzeti Parkot és a Sainte Croix vadasparkot is.

Spanyolországban Sally Davies szerint a leginkább Sevilla báján ront a tömegturizmus, amit jól szemléltet az is, hogy a becslések szerint az apartmanok mintegy 60 százalékát turisztikai céllal hasznosítják. Habár a város kétségkívül gyönyörű, Davies mégis azt ajánlja, hogy a turistamágnesnek számító Sevilla helyett látogassunk inkább el Extremadura régiójába. Ugyan tengerpartokkal itt nem fogunk találkozni, cserébe viszont buja erdők, apró reneszánsz települések és gazdag élővilág vár majd ránk. A szakértő elsősorban Mérida ókori római emlékekben bővelkedő városát, Zafra mediterrán települését, és Cáceres idilli környezetben elterülő faluját ajánlja.

Azt talán mondani sem kell, hogy Olaszországban Velence küzd a leginkább a zsúfoltsággal. Egyedülálló adottságai miatt persze a város felejthetetlen látványt kínál, de ha egy kicsit érintetlenebb környezetben töltenénk a vakációt, akkor Lee Marshall Umbriát, azaz „Olaszország zöld szívét” ajánlja figyelmünkbe. A régió olyan csodás úti célokkal büszkélkedhet, mint Assisi, Orvieto, Todi vagy Valnerina-völgy, ahol még a nyári időszakban sem fogunk kígyózó sorokat és türelmetlen utazókat látni.

Szantorini mellett Míkonosz is hadilábon áll a sok érdeklődővel: a görög szigeteknek a legfőbb problémát az óceánjárókkal érkező turistatömeg okozza, hiszen ők egyáltalán nem járulnak hozzá az úti célok gazdaságához, mert az ételektől kezdve a szállásokig, mindent megkapnak a fedélzeten. Ezzel szemben az olyan kevésbé felkapott helyszínek, mint az északi Thászosz még 2025-ben is csendesebb alternatívát kínálnak. A Déloszi Szövetség tagjaként egykor Thászoszt az „észak Athénjának” tartották, és Heidi Fuller-Love szakértő szerint nemcsak a nyugodt hegyvidéki településekért, de a kedvező árak miatt is érdemes errefelé nézelődni – sziget lévén persze a strandokból sincsen hiány.

Magyarként aki járt már Horvátországban, az valószínűleg a tervezés során megfontolta már Dubrovnik meglátogatását. Persze a várost nem véletlenül teszik fel annyian a térképükre, de az egykori családias hangulat helyett itt már átvette a turizmus az irányítást. Ezzel szemben Jane Foster szakértő szerint Velebit-hegylánc az ország egyik leginkább érintetlen térségei közé tartozik, amit még nem értek el a turisztikai fejlesztések. Errefelé inkább medvék, rókák és farkasok járják a vidéket, az Észak-Velebit Nemzeti Park mészkősziklái és jól karbantartott túraútvonalai pedig minden utazó lelkét lecsendesíthetik. A közelben található a Paklenica Nemzeti Park is, ami az aktív utazóknak is remek választást kínál: a Zrmanja-folyón például kipróbálhatjuk a raftingot, de kajakra is szállhatunk.

Törökországban a legtöbben Antalya napsütéses vidékét tűzik ki úti célként, amit a számok is igazolnak, hiszen 2024-ben csaknem 13,3 millió turista érkezett a strandokban és történelmi helyszínekben gazdag térségbe. Terry Richardson szerint azonban nem kell sokkal messzebb mennünk egy csendesebb élményért: az Égei-tengerbe nyúló keskeny Datça-félsziget ugyanis közelsége ellenére még mindig jobban hasonlít egy álmos kisvároshoz, mint egy pezsgő tengerparti úti célhoz. Hayitbükü, Ovabükü és Palamutbükü településein például javarészt még mindig családi vállakozások és szálláshelyek közül válogathatunk, a történelemkedvelőknek pedig érdemes Knidos romjaihoz is ellátogatni.

Oliver Balch szakértő szerint Lisszabon mellet az egykor „rejtett kincsként” emlegetett Porto is egyre inkább belebújik a turizmus köntösébe – tavaly például közel 7 millióan keresték fel területét. Ehelyett meglepő módon Algarve-ot, pontosabban a kevésbé felkapott délnyugati térségét javasolja azoknak, akik olyan helyre utaznának, ahol még kevésbé érzékelhető a turizmus lenyomata. Az ökológiai jelentőséggel bíró vidéken a fejlesztéseknek is határt szabtak, így zavartalanul csodálhatjuk meg a mészkősziklákból, homokdűnékből és mediterrán partszakaszokból összeálló látképet. Errefelé érdemes kerékpárra szállni, Balch pedig a Lagos és Sagres közti szakaszt ajánlja a kikapcsolódásra – az itt húzódó tengerpartokon persze bármikor lehűthetjük magunkat.