2025-05-25
Szemünk előtt törik ketté Afrika, egy új óceán jöhet létre
Földünk a talaj alatt meghúzódó tektonikus lemezek mozgása miatt folyamatosan változik: az általunk ismert kontinensek a bolygó életéhez viszonyítva csak „nemrég" alakultak ki; Dél-Amerika és Afrika például 138 millió éve szakadt el egymástól, és minden bizonnyal most is egy hasonló folyamat zajlik az afrikai kontinens keleti oldalán futó Nagy-hasadékvölgy mentén.
Mindez azt jelenti, hogy Afrika ugyan nagyon lassan, de egyre biztosabban két részre szakad. A geológiai folyamatokat persze nem a gyorsaság jellemzi, így maga a kettészakadás is egy hosszadalmas, évmilliók alatt lejátszódó folyamat, ám minden jel arra mutat, hogy idővel Kelet-Afrika leválik a kontinens másik szeletéről – a két földterület közé pedig egy új óceán szorul majd be.
A törés helyét a szakértők a kontinens keleti oldalán, függőleges irányban futó Nagy-hasadékvölgy (EARS) vonalához kötik. A hasadékrendszer több országot, így Etiópiát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Ugandát, Ruandát, Burundit, Zambiát, Tanzániát, Malawit és Mozambikot is érinti.
A hasadékrendszer már korábban is utalt Afrika kettéválásának folyamatára: egy 2004-es tanulmány például egyértelműen kimutatta, hogy a két térség évente néhány milliméterrel távolodik egymástól. 2018-ban azonban Kenyában, egy heves esőzést követően, látványos repedés jelent meg a szárazföldön – ez volt az első, szabad szemmel is jól észlelhető jele a kontinens szétválásának.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a jelenség önmagában nem szolgál kizárólagos bizonyítékként arra, hogy a kontinens valóban kettészakad, hiszen hasonló felszíni repedések a Nagy-hasadékrendszer más térségeiben eddig nem jelentkeztek. Ennek ellenére a Nagy-hasadékvölgy már mintegy 25 millió éve aktív geológiai folyamatok színtere, és a korábbi becslések szerint 5–10 millió évre lehet szükség ahhoz, hogy Kelet-Afrika ténylegesen leváljon a kontinens többi részéről.
De csak korábbi, ugyanis a tudósok számításai szerint ez a folymat a vártnál előbb, 1-5 millió éven belül is bekövetkezhet akkor, ha az Indiai-óceán vize utat talál magának az árokrendszerbe. Kenneth Macdonald, a Kaliforniai Santa Barbara Egyetem geológiaprofesszora úgy véli, hogy ebben az esetben a beszivárgó víz az Atlanti-óceán mélységéhez hasonló medret hozhat létre. A hasadás sebessége egyelőre az északi területeken a legnagyobb, így feltételezhető, hogy az óceán kialakulása is itt kezdődik majd meg.
Mindenesetre ez a lassú, de jelentős átalakulás alapjaiban formálhatja át a Föld felszínét, hiszen egy új óceán medencéje nyílhat meg a Szomáliai-lemez és a Núbiai-lemez (más néven Afrikai-lemez) között.
(Forrás: IFL Science, Wikimedia kép forrása)
Olvasd el ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
