2025-01-03
Még mindig nem tudják, miért dől az Egyenlítő felé a világ legfurcsább fenyője
A természet meglepő dolgokra képes, erre az egyik legjobb példa a Cook-fenyő (Araucaria columnaris): a fajta különlegességét az adja, hogy teljesen eltérő irányba mutat csúcsuk a különböző területeken. De mi állhat a különös jelenség hátterében?
A világ leghalálosabb gyümölcsétől kezdve az antarktiszi vérző vízesésig, a természet állandó meglepetéseket tartogat. Legalább ennyire érdekes a szokatlan irányban növő Cook-fenyők rejtélye, ami éveken át foglalkoztatta a tudósokat.

Úgy tudni, hogy a fenyő az Ausztrália partjaitól keletre elhelyezkedő Új-Kaledóniából származik, nevét pedig James Cook kapitányról kapta, aki a 18. században figyelt fel a fajra. Ma világszerte fellelhető: többek között Ausztráliában, Thaiföldön, Srí Lankán és az Egyesült Államokban fordul meg.
Általában a 60 méteres magasságot is elérik, ágaik rövidek – ennek köszönhetik jellegzetes, keskeny megjelenésüket, ám a legérdekesebb jellemzőjük egyértelműen a kanyargós, nem egyenes formájuk, ami érthető módon a tudósok érdeklődését is felkeltette. Az egyik kutató, aki mélyebben foglalkozott a Cook-fenyőkkel egy Matt Ritter nevű kaliforniai biológiaprofesszor, aki eleinte azt hitte, hogy a fák minden esetben dél felé nőnek. Azonban ezt a teóriáját nem tudta igazolni, hiszen addig szinte egy tanulmány sem foglalkozott a jelenséggel.
A felfedezés követően Ritt hamar rájött, hogy az északi féltekén dél felé, ezzel szemben a déli féltekén északi irányba dőlnek a Cook-fenyők. Következő feltételezése az volt, hogy a fenyőket valószínűleg az Egyenlítő vonzza. Ahhoz viszont, hogy ezt igazolni is tudja, bele kellett kezdenie egy kutatásba.
Nicolle-al együtt végül 5 kontinensen mintegy 256 Cook-fenyőt vizsgáltak meg, végül arra jöttek rá, hogy a fenyők nemcsak, hogy az Egyenlítő irányába dőlnek:

A jelenség magyarázatára több elmélet is létezik. Az egyik szerint James Cook egykor csak olyan magokat vitt magával, amelyek hajlamosak a dőlésre, ezzel akaratlanul korlátozva a faj genetikai sokszínűségét. Eszerint az Egyenlítőtől távolabbi helyeken azért drámaibb a dőlésszög, mert a fenyőknek gondot okozott az új élőhelyükhöz történő alkalmazkodás.
Egy másik teória a Cook-fenyők dőlését a gravitációval magyarázza. A legtöbb fa fiatal korában a nap felé dől, ám idővel egyenesen felfelé folytatja útját. Ezt a folyamatot a tudományban graviotropizmusnak nevezik, a feltételezés szerint viszont a Cook-fenyőkből hiányzik ez a gravitációhoz köthető képesség, aminek hatására felnőtt korukban egyenesen nőhetnének. Ehelyett továbbra is az Egyenlítő irányába növekednek.
A kutatók mindenesetre még ma sem tudják, hogy a napfény beesési szöge, a gravitáció vagy a mágnesesség készteti a Cook-fenyőket a hajlásra, de a The Travel szerint Ritt és csapata nem fejezi be a kutatást, így lehetséges, hogy a közeljövőben fény derülhet a rejtélyre.
Olvasd ezt is!
Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!