Rekorder tornádók, amik hatalmas pusztítást okoztak

Tornádóknak alapvetően azokat a pusztító erejű forgószeleket nevezzük, melyek többnyire viharfelhőkből indulnak ki és a földfelszínnel is érintkeznek. A villámokkal kísért zivatarok és az erős szél viszont önmagukban nem elegendők a tornádók megszületéséhez, ehhez még egy szupercellának nevezett zivatartípus is szükséges. Szupercellák olyankor képződnek, amikor a nagy hőség rendkívül magas páratartalmú levegővel társul, és fellép egy szélnyírásnak (wind shear) nevezett jelenség.

„A szélnyírás a szélsebesség-változás mértékét jelöli; a nyírás mértéke a levegő hőmérséklet-eloszlásától függ. Minél nagyobbak a hőmérséklet- és szélsebesség-különbségek, annál erősebb a szélnyírás, ami hosszan tartó forgószelet kavarhat” – magyarázza el a Qubit. Habár a szupercellák nem feltétlenül vezetnek tornádókhoz, például az Egyesült Államokban található tornádóövezetben eléggé valószínű, hogy ez történik.

Mint ahogy az a Twistersben is elhangzik, a tornádók osztályozása nem a szélsebességen alapul, hanem az általuk okozott káron. Ehhez pedig az úgynevezett 0-5-ig terjedő Fujita-skálát (Enhanced Fujita Scale, röviden EF) használjuk, a tornádó erejét pedig a szélsebesség, valamint az okozott kár alapján határozzák meg. Az öt kategória így néz ki:

• EF0 esetén a szélsebesség 105-137 km/h között mozog, a károk pedig kisebbek (például: lehullanak a faágak, egy-egy cserép leesik a tetőkről)
• EF1 esetén a szélsebesség 138-177 km/h között mozog, a károk pedig mérsékeltek (például: lejönnek a tetőcserepek, betörnek az ablakok, kiszakadnak az ajtók)
• EF2 esetén a szélsebesség 178-217 km/h között mozog, a károk pedig jelentősek (például: a szél letépi a házak tetejét, megmozgatja azok alapját, kettétöri a fatörzseket, megemeli az autókat)
• EF3 esetén a szélsebesség 218-266 km/h között mozog, a károk pedig súlyosak (például: a forgószél összedönti a házakat, iskolákat, irodákat, vasúti kocsikat borít fel, és rövid távon felkapja az autókat)
• EF4 esetén a szélsebesség 267-322 km/h között mozog, a károk pedig pusztítóak (például: a szél porig rombolja a nagyobb épületeket is, autókat és más súlyos tárgyakat röpít fel tartósan a levegőbe)
• EF5 esetén a szélsebesség meghaladja a 322 km/órát, és elképesztő károkat okoz (például: lebontja a vasbeton épületeket és szerkezetüket is, a legnehezebbnek vélt tárgyakat is könnyedén a levegőbe emeli)

A leghalálosabb: Tri-state tornádó (1925. március 18.)

A világ leghalálosabb tornádója 1925-ben rázta meg az Egyesült Államokat. Mint az nevéből is kikövetkeztethető, a forgószél három tagállamot, Missourit, Illioist és Indianát érintette. Habár akkor még nem született meg a Fudzsita-skála, a későbbiekben EF5-ös kategóriába sorolták. A 480 km/órával tomboló tornádó mintegy 3,5 órán keresztül pusztított és összesen 352 kilométernyi utat tett meg – ezzel pedig nemcsak, hogy a leghosszabb ideig tartó, de a legnagyobb távot felölelő tornádók rekordját is megdöntötte. Ezen felül sajnos a halálozási rekordot is ez a tornádó tartja, ugyanis következtében mintegy 695-en vesztették el életüket, de több mint kétezer főt megsebesített, és számtalan embert tett hajléktalanná.

A legszélesebb: El Reno, Oklahoma (2013. május 31.)

Már azok a tornádók is ritkaságszámba mennek, melyeknek szélessége meghaladja a 1,5 kilométert, a 3 kilométert pedig szinte soha nem lépik át. Az oklahomai El Reno településére lesújtó forgószél viszont elképesztő méreteket öltött, szélessége ugyanis a 4,2 kilométert is elérte. A tornádót „csak” EF3-as kategóriába sorolták, mivel az főleg mezőgazdasági földek és mezők fölött haladt el, így nem okozott „akkora” károkat, de 504 km/órás sebességével kétségkívül még így is a világ második legerősebb tornádójának mondható. A forgószél egyébként 8 áldozatot követelt magának és legalább 150 embert sebesített meg.

A legerősebb: Bridge Creek-Moore, Oklahoma (1999. május 3.)

A legerősebb tornádók ranglistájának az élén még mindig az 1999-ben bekövetkező, Oklahoma Cityt érintő forgószél számít. Az EF5-ös kategóriába tartozó tornádó elképesztő, mintegy 517 km/órás sebességgel hasított át a város déli részén, ami végül 36 ember halálához és több ezer lakóház megsemmisítéséhez vezetett. A 85 percig pusztító tornádó által okozott károk helyreállítására közel 1,5 milliárd amerikai dollárt, azaz nagyjából 535 milliárd forintot költött az Egyesült Államok.

A legköltségesebb: Joplin tornádó, Missouri (2011. május 22.)

2011. május 22-én egy óriási tornádó sújtott le a Missouri tagállamában található Joplinra. Az EF5-ös besorolású forgószél nagyjából 45 percig tombolt, és 161 halálos áldozatot követelt magának. A tornádót máig a világ egyik legnagyobb anyagi következményekkel járó forgószelének tartják, ugyanis az Egyesült Államoknak közel 3 milliárd dollárt, tehát nagyjából 1069 milliárd forintot kellett költenie a károk helyreállítására.

(Forrás: weather.com)