6 elterjedt rémhír a repülőkről, aminek semmi köze a valósághoz

Bár a Boeing egyik gépén a levegőben „nyílt” ki az ajtó, a legtöbb utasszállító repülőgépen a vészkijáratokat a kabinnyomás – és a mechanikus zárak – miatt nem lehet kinyitni repülés közben. Az utastér nyomása ugyanis magasabb, mint a külső légnyomás, ezért az ajtók lényegében a gép vázához vannak préselve. Emellett az ajtókat a levegőben le is zárják, és ezek csak akkor nyílnak ki, amikor a pilóta olykor a süllyedés alatt, illetve a leszállást követően feloldja a zárakat.

A Bermuda-háromszög rejtélye napjainkban is sok embert foglalkoztat, ám a valóságban a repülőgépekre és a hajókra sem jelent akkora veszélyt, mint az feltételeznénk. Az Atlanti-óceánnak ezen része az északi Bermuda, a nyugati Miami és a déli Puerto Rico között terül el, és olyan szigeteket fed le, mint például a Bahamák. A háromszögben a legnagyobb veszélyt a hirtelen kialakuló hurrikánok és viharok jelentik, de a modern meteorológiai eszközök miatt ezekről már előre lehet tudni. Emellett a katasztrófák és az eltűnések száma sem annyira magas, mint gondolnánk, de más óceáni térségektől sem tér el jelentősen.  

A filmekből ismerős lehet az a jelenet, amikor valaminek a hatására a repülőgépek egyik hajtóműve leáll, emiatt pedig a leesik a hajtómű, a gép lezuhan, esetleg felrobban. Bár ez ijesztő helyzet lehet, a valóságban a gépek és a pilóták is fel vannak készülve egy ilyen helyzetre. Ha a személyzet úgy érzékeli, hogy szükséges az egyik hajtómű leállítása, akkor szólnak a pilótáknak, akik ki vannak képezve arra, hogy egy hajtóművel is biztonságosan vezessék a gépet a landolásig.

Az ilyen – egyébként nagyon ritkán bekövetkező – szituációt általában a hajtóművek túlmelegedése, esetleges meggyulladása okozza, ám a modern repülőgépek hajtóművei már rendelkeznek beépített tűzoltókészülékekkel, amelyek minden gond nélkül el tudják oltani a lángokat.

Abban a legtöbben egyetértünk, hogy a turbulenciában utazni hajmeresztő lehet, de a jelenség csak rendkívül ritkán vezet a repülőgépek lezuhanásához, hiszen úgy alakítják ki őket, hogy még durva turbulencia esetén is ellenállóak legyenek, az pedig nagyon valószínűtlen, hogy emiatt több métert zuhanjunk lefelé.

Ennek a népszerű tévhitnek pontosan az ellenkezője az igaz: valójában számos kutatás (pl.: FAA, GIT, F.Weng) bizonyította már, hogy a repülőgépek levegője általánosan tisztább, mint például az a levegő, amit az utcákon, tömegben belélegzünk. A modern gépek fejlett légszűrésre alkalmas berendezésekkel vannak felszerelve, és a fedélzeten sem véletlenül szokott hűvös lenni.

Habár a modern technológia nagyban hozzájárult a légi közlekedés fejlődéséhez, pilóták nélkül egyelőre még egyik gép sem tudna közlekedni. Az útvonalkijelöléstől kezdve a repülési magasságon át a sebességig, igazából a pilóták azok, akik mindent „megmondanak” ezeknek az eszközöknek. Az eszközök továbbá nem tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, és a légi irányítók utasításainak sem tudnak eleget tenni, így a pilóták jelenléte és szakértelme elengedhetetlen. A sok odafigyelést igénylő fel- és leszállások alatt pedig abszolút manuálisan irányítják a repülőket.

(Forrás: Flyright)