Fokhagymaleves főzés nélkül: a legforróbb napokra való a spanyolok „fehér gazpachója”

Az ajoblancót gyakran fehér gazpachóként emlegetik, pedig a hófehér leves története régebbre nyúlik vissza híresebb rokonáénál: eredete egészen a római kori Hispániáig vezethető vissza, később pedig a dél-spanyol Andalúzia jellegzetes fogásává vált.

Ez azért is érdekes, mert alapanyagai már azelőtt rendelkezésre álltak, hogy az amerikai kontinensről megérkezett volna a paradicsom, amely nélkül ma nehéz lenne elképzelni a spanyol gasztronómiát.

Az ajoblanco krémességét a mandula, a kenyér és a fokozatosan hozzáadott extra szűz olívaolaj adja. A sherryecet kellemes savasságot kölcsönöz neki, a fokhagymával viszont érdemes óvatosan bánnunk, hiszen nyersen kerül a levesbe.

• 140 g hámozott mandula
• 2 szelet szikkadt fehér kenyér
• 1 kisebb gerezd fokhagyma
• 1–2 teáskanál sherryecet
• 1 savanykás alma, például Granny Smith
• 240 ml hideg víz
• 60 ml extra szűz olívaolaj
• só ízlés szerint
• (néhány szem zöld szőlő a tálaláshoz)
• (pár darab jégkocka, ha azonnal tálalnánk)

1. A mandulát előző este áztassuk vízbe, így másnap könnyebben tudjuk egészen krémesre turmixolni.
2. Tegyük a szikkadt kenyeret a turmixgépbe, öntsük rá a hideg vizet és egy teáskanál sherryecetet, majd adjuk hozzá a leszűrt mandulát, a meghámozott, felkockázott almát és a fokhagymát.
3. Turmixoljuk teljesen simára, majd sózzuk, és szükség szerint adjunk hozzá még egy kevés ecetet.
4. Járó gép mellett lassan csorgassuk bele az olívaolajat, hogy selymes, egységes állagot kapjunk.
5. Ha rögtön ennénk, turmixoljunk bele néhány jégkockát is, egyébként tegyük hűtőbe, amíg alaposan lehűl.
6. Tálaláskor tegyünk a tetejére felszeletelt zöld szőlőt, végül locsoljuk meg kevés extra szűz olívaolajjal.

(Recept)