Templomfalra vésték ezt a receptet, 800 évvel később is elkészítik

A Csóla-dinasztia idején a templomok falai egyfajta közösségi hirdetőtáblaként is működtek, a feliratokat azonban papír helyett időtállóbb anyagba vésték. Kormányzati rendelkezések, ingatlanok adásvételére vonatkozó bejegyzések és a templomok pénzügyeit dokumentáló szövegek egyaránt fennmaradtak, köztük a hívők adományairól szóló feljegyzések is.

A kutatók évtizedek óta tanulmányozzák ezeket a középkori templomfeliratokat, és több ezer kőbe vésett szöveg alapján próbálják feltárni a korabeli Dél-India gazdasági és társadalmi viszonyait. Andrea Gutiérrez, a Texasi Egyetem dél-ázsiai étkezési kultúrával foglalkozó kutatója 2018-ban arra figyelt fel, hogy az adományozásról szóló feliratok egy része korabeli receptként is olvasható.

Az adományok között általános felajánlások is szerepeltek, sokat közülük azonban kifejezetten úgynevezett naivedyának szántak. Ez olyan étel volt, amelyet előbb az istenségnek ajánlottak fel, majd később közösen elfogyasztottak.

A naivedyák azért különösen értékes források, mert Dél-India 10–13. századi konyhájáról eddig elsősorban királyi szakácskönyvek alapján lehetett képet alkotni, amelyek jellemzően az uralkodók és a társadalmi elit számára készült fényűző fogásokat mutatják be. A naivedyák ezzel szemben hétköznapibb ételek voltak, így a kőbe vésett receptek jóval szélesebb társadalmi rétegek étkezési szokásairól árulkodhatnak.

A palacsintaszerű ételhez borsot, köményt, finomítatlan cukrot, banánt és kókuszt használtak. A kutató szerint ez a ma is készített appam egyik korai elődjének tekinthető. Bár a fogás az évszázadok során átalakult, különösen érdekes, hogy Dél-Indiában mintegy 800 évvel később is az ősi recepthez hasonló ételt fogyasztanak.

Mi most a mai appam egyik receptjét mutatjuk be Kerala hivatalos turisztikai oldalának leírása alapján.

Hozzávalók:

• 2 csésze fehér rizs
• 1 csésze reszelt kókusz
• 2 teáskanál főtt rizs
• 2 evőkanál cukor
• fél csipet élesztő
• só ízlés szerint

Elkészítés:

A fehér rizst áztassuk 6 órán keresztül, majd szűrjük le a vizet és adjuk hozzá a két evőkanálnyi főtt rizst és a kókuszreszeléket. A cukrot és az élesztőt oldjuk fel egy kevés vízben, majd adjuk hozzá a rizshez. A tésztát lefedve hagyjuk pihenni egy teljes éjszakára. Egy órával a tervezett tálalás előtt sózzuk meg, majd egy forró serpenyőbe kanalazzunk belőle egy keveset, mint ahogyan azt a palacsintával is tennénk. A serpenyőt takarjuk be egy percig, mielőtt kiszednénk belőle az appamot. 

A kutatás arra is rámutatott, hogy a templomok a vallási és történelmi emlékek mellett az étkezési hagyományok megőrzésében is fontos szerepet töltenek be. Aki valóban a középkori Dél-India ízeit szeretné megismerni, ma is találhat olyan hagyományőrző templomokat, ahol nem használnak olyan, később meghonosodott alapanyagokat, mint a paradicsom, a chili vagy a kesudió.

(Atlas Obscura)