Csak óvatosan: 10 ország, ahol még napjainkban is élnek elszigetelt törzsek

Bolívia egyes részein több elszigetelt törzzsel is „találkozhatunk”. Közülük az egyik például a világ egyik legveszélyesebb helyének tartott Madidi Nemzeti Park dzsungeles területén él. A Toromák létezését a bolíviai kormány is elismerte, olyannyira, hogy el is kerítettek számukra egy jókora területet a nemzeti parkban. A Toromák mellett a Pacahuras-törzsről is lehet tudni, akik az ország északkeleti részén, a brazil határhoz közel élnek.

Brazíliában is több tucat törzs található, melyeknek tagjai egyáltalán nem motiváltak arra, hogy közelebb kerüljenek a modern világhoz. A közel 100 törzs java része az Amazonas erdőiben él, közülük az alábbi tizenkettőt például már sikerült azonosítani: Awa, Piripkura, Zo'é, Kawahiva, Korubo, Isconahua, Matsigenka, Matsés, Mashco-Piro, Mastanahua, Murunahua (or Chitonahua), Nanti, és Sapanawa.

A The Travel beszámolója szerint bár más országokban is igyekeznek megvédeni az őslakosokat, Kolumbiában különösen nagy figyelmet fordítanak az ilyen elszigetelt törzsekre. Az egyik legfontosabb terület, ahol a feltételezések szerint rengetegen élhetnek, az óriási Chiribiquete Nemzeti Park. Az eddig felismert törzsek közé tartozik például a Nukak, a Carabayo, a Yuri, a Passé, és a Karijona.

Úgy tudni, hogy jelenleg két különböző törzs él Ecuador területén. Az ország már 2007-ben megtiltotta mindenki számára megközelítésüket. A Tagaeri és a Taromenane törzsek tagjai félig nomád életmódot folytatnak, és elsősorban a Yasuni Nemzeti Park területén mozognak.

A perui őslakosok nincsenek ilyen jó helyzetben, ugyanis az országban zajló fakitermelés egyre inkább veszélyezteti életterüket, emiatt a tagoknak egyre inkább menekülniük kell azokról a területekről, melyeket évtizedek, évszázadok óta otthonuknak tartanak. Az egyik legismertebb perui törzs a Mascho-Piro, de már a Kakataibókat, az Isconahuákat, a Matsigenkákat, a Mastanahuákat, a Murunahuákat, a Nantikat és a Yorákat is látták az ország természetközeli területein.

A paraguayi törzseket nemcsak a fakitermelés, hanem az állattartás is veszélyezteti, ezen belül is főleg a szarvasmarhalegelők terjeszkedése. Úgy tudni, hogy a fák rohamos mezőgazdasági célú kivágása az Ayoreókra jelenti a legnagyobb veszélyt, akik bár nagyrészt nomád életmódot folytatnak, de mezőgazdasággal is foglalkoznak. Ezen kívül a Totobiegosode nevű törzs tagjairól is van tudomásunk, de rajtuk kívül is számos őslakos élhet az Amazonas környékén.

A világ leghíresebb elszigetelt törzse valószínűleg az India partjaihoz közeli Északi-Szentinel-szigeten élő, a külvilággal különösen agresszívan viselkedő csoport. Emiatt még a tudósok sem rendelkeznek részletes információval a tagokról.

A feltételezések szerint Indonézia szigetein is sok olyan népcsoport élhet, amely egyáltalán nem kíváncsi a modern életre. A legtöbben a Nyugat-Új-Guinea nevű sziget környékén tevékenykednek, ám sajnálatos módon a bányászati munkálatok miatt egyre többen találkoztak a modern emberekkel. Indonéziában ráadásul nincsen külön törvény az őslakosok védelmére vonatkozóan, ezért akaratuk ellenére már több kutató és újságíró is megpróbálkozott megközelítésükkel. Itt él például a Baduy/Kanekes- és az O’Hongana Manyawa-törzs is.

Földünk egyik legkevésbé látogatott országának számító Vanuatu is több elszigetelt törzsnek ad otthont, közülük például ismert a Ni-Vanuatu, a NYakel, a Kastom és a Mareki.

Ugyan nem minden törzs teljesen elszigetelt Venezuelában, az ország területén számos olyan csoport él, amelyeknek tagjai nem szeretnének érintkezni a modern világgal. Sajnálatos módon viszont ezeket a csoportokat az elmúlt évek során már többször megtámadták a bűnözők, de az illegális bányászat és a különböző betegségek is veszélyeztetik fennmaradásukat.