10 felkapott úti cél, ahova magyar turistaként most inkább ne menj

A 25 ezer lakosú Szantorini Európa egyik olyan térsége, ahol a túlturizmus már komoly gondot okoz. A szigetre évente hárommilliónál is több látogató érkezik, a legnagyobb terhelést pedig az jelenti, hogy sokan óceánjárókon futnak be. Ezeken a szállástól az étkezésig jellemzően mindent megkapnak, így a rövid látogatásuk gyakran alig járul hozzá a helyi gazdasághoz.

Nikos Zorzos polgármester 2024-ben egyértelművé tette, hogy a turisztikai célú fejlesztések veszélybe sodorják Szantorinit: szerinte nincs szükség több hotelre vagy kiadott lakásra, mert ha ezek tönkreteszik a látképet, vagyis a sziget fő vonzerejét, akkor búcsút mondhatnak a ma ismert Szantorininek.

Bali trópusi paradicsoma is egyre nehezebben viseli a turisták tömegét. Az egykor eldugott úti cél jellegzetes rizsteraszai lassan eltűnnek a szállodák árnyékában, az infrastruktúra pedig már most sem tud lépést tartani sem a helyiek, sem a látogatók igényeivel. A kormány a tömegturizmus hatására már betiltotta az egyszer használatos műanyagokat, Bali strandjai, útjai és csatornái azonban így is küzdenek a szeméttel.

Velence az egyik legveszélyeztetettebb úti cél, ha túlturizmusról van szó. Itt főként az egynapos látogatók jelentenek problémát, akik Szantorinihez hasonlóan ritkán járulnak hozzá érdemben a város gazdaságához. A számuk nagyjából ötszöröse a helyi lakosságénak, így komoly terhet ró az infrastruktúrára. Mivel keveset költenek, a városnak nehezebb fedeznie a házak, hidak és történelmi épületek fenntartását és felújítását. Ennek ellensúlyozására 2024-ben belépődíjat vezettek be, de a helyiek szerint ennek hatása továbbra is vitatható.

Velencéhez hasonlóan feszült a helyzet a Kanári-szigetek egyik legnépszerűbb célpontján, Tenerifén is. A szabályozatlan turizmus hatására a szigeten meredeken emelkedtek az ingatlan- és albérletárak, és a megélhetés költségei is elszálltak. A helyiek az elmúlt években többször is tüntettek, azt követelve, hogy a döntéshozók szigorúbban szabályozzák az ágazatot.

Bár történtek lépések, például korlátozták a látogatók számát az Anaga Természeti Parkban, és a kormány a természetvédelemre is különített el forrásokat, a feszültség továbbra sem csillapodott. Emiatt a turistáknak is érdemes tudatosabban választaniuk, és számolniuk azzal, hogy Tenerifén ma már nem mindenütt fogadják ugyanolyan türelemmel a látogatókat.

A Baleár-szigetek túlturizmusáról is rendszeresen lehetett hallani az elmúlt években, és a helyiek hasonló gondokkal küzdenek, mint Tenerifén. A sok látogató egyszerre növeli a megélhetés költségeit, terheli a természeti környezetet, a szabályozatlan nyaralókiadás pedig lakhatási válságot is súlyosbít. A szigetcsoport ezért több intézkedést is bevezetett: fellép az illegális szálláshelyekkel szemben, megemelte a turistaadót, egyes területeken alkoholtilalmat rendelt el, és korlátozni kezdte az óceánjáró hajók mozgását is.

Spanyolország meglepően sokszor szerepel ezen a listán, ráadásul nemcsak a klasszikus üdülőterületek, például a Kanári-szigetek vagy Mallorca kerültek a tömegturizmus nyomása alá, hanem olyan nagyvárosok is, mint Barcelona. Az 1,7 milliós városba évente több mint 30 millió turista érkezik, ami komoly feszültséget okozott a helyiek és a látogatók között. Egy demonstráción például vízipisztolyokkal lőttek a turistákra, és a „tourists go home” feliratok sem számítanak ritkaságnak a városban.

A városvezetés a lakók panaszaira reagálva megemelte a turistaadót, és 2029-ig az Airbnb-típusú rövid távú kiadásokat is kivezetné. Mindeközben Spanyolországban számos más, ugyanilyen izgalmas város akad, ahol szívesebben fogadják a látogatókat. Tarragona vagy Girona például jóval nyugodtabb alternatíva lehet.

Franciaország egyik legnépszerűbb úti célja, Nizza is komolyan megszenvedi a turisták tömegét. A városvezetés ezért úgy döntött, kitiltaná a hatalmas óceánjárókat. Christian Estrosi polgármester intézkedését azonban a francia bíróság megsemmisítette, arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre a kikötők és a forgalmuk korlátozására. Az Express beszámolója szerint Estrosit ez nem tántorította el, és Nizza továbbra is azon dolgozik, hogy gátat szabjon a túlturizmusnak.

Japán az elmúlt években egyre több nemzetközi látogatót fogadott, ami több helyen is feszültségeket okozott. Tokióban például egy népszerű kilátópontnál takarást kellett felhúzni, hogy megfékezzék a Fudzsi látványa miatt kialakult tömeget, Kiotóban pedig a turisták viselkedése miatt lezártak a gésanegyedből egy részt.

Kiotó különösen érintett: 2024-ben mintegy 53,2 százalékkal több utazót fogadott, mint az előző évben, és a helyiektől érkezett panasz érkezett amiatt, hogy sokan vidámparkként kezelik a várost. Kiotó ezért kiadott egy Mind Your Manners című illemtani tájékoztatót, és nemrég jelentősen megemelte a szállásadót is.

Az Egyesült Királyság egyik mesebeli falujának tartott Biburyben is egyre nehezebben viselik a látogatók tömegét. A Cotswolds régióban fekvő települést többször is Anglia, sőt a világ legszebb falvai közé választották, a hírnév azonban végül a helyiek mindennapjaira is rányomta a bélyegét. A párszáz lakosú Biburyt csúcsszezonban naponta akár 20 ezren is felkeresik, ami főként a közlekedésben okoz káoszt.