26 évig titokban építették Tito hatalmas atombunkerét

Bosznia-Hercegovina déli részén, Mostar és Szarajevó között, a Zlatar-hegy mélyén található Josip Broz Tito egykori atombunkere, hivatalos nevén az ARK D-0. A létesítmény építése 1953-ban kezdődött, de a munkálatok csak huszonhat évvel később, 1979-ben fejeződtek be.

A beruházás szigorú titoktartás mellett zajlott: a munkásokat gondosan válogatták, titoktartásra kötelezték, és alapos biztonsági ellenőrzésnek vetették alá őket. A bunker létezéséről még a jugoszláv vezetésen belül is csupán egy szűk kör tudott.

A bunker mintegy 350 ember befogadására volt alkalmas, kialakításakor pedig arra is ügyeltek, hogy lakói a külvilágtól elszigetelve is élhessenek és dolgozhassanak. A teljes létszám akár hat hónapon keresztül is meghúzhatta volna magát a föld alatt, a létesítmény pedig a tervek szerint egy húsz kilotonnás atomrobbanásnak is ellenállt volna.

A bunker 12 összekapcsolt egységből áll, amelyekben a hálóhelyiségek mellett orvosi részlegeket, kommunikációs központokat, parancsnoki termeket, konyhát, étkezőt és műszaki helyiségeket is kialakítottak.

A teljes önellátásra tervezett építmény saját áram- és vízellátó rendszert kapott, emellett szellőztető- és klímaberendezésekkel is felszerelték. A bejáratokat a felszínen hétköznapi épületek mögé rejtették, az alagutakat pedig úgy alakították ki, hogy mérsékeljék egy esetleges robbanás lökéshullámainak hatását.

Az építkezés költsége a létesítmény hivatalos ismertetése szerint 4,6 milliárd amerikai dollárra rúgott, amivel a bunker Jugoszlávia legnagyobb katonai beruházásai közé tartozott. Bár a komplexumot kifejezetten az ő védelmére építették, Josip Tito valószínűleg soha nem járt a bunkerben. A munkálatok 1979-ben fejeződtek be, a jugoszláv vezető pedig a következő évben meghalt. Arra sincs írásos bizonyíték, hogy az építkezés során vagy annak befejezése után valaha felkereste volna a létesítményt.

A bunkernek végül sosem kellett betöltenie eredeti rendeltetését, 1992-ben azonban kis híján megsemmisült. A boszniai háború kezdetén a visszavonuló Jugoszláv Néphadsereg (JNA) parancsot kapott a komplexum felrobbantására, nehogy az a bosnyák erők kezére kerüljön.

Grabovica a visszavonulás során, életét kockáztatva titokban elszakította a robbanószerkezetek vezetékeit. A JNA katonái a tervezett robbantás előtt elhagyták a bunkert, a távolból kiadott parancs azonban már nem tudta működésbe hozni a tölteteket.

Grabovica közbelépésének köszönhetően a komplexum épségben maradt, így ma is eredeti állapotában őrzi a hidegháború emlékeit. Létezését csak 2003-ban erősítették meg hivatalosan, 2011 óta pedig rendszeresen szerveznek vezetett túrákat a bunkerbe.

A helyszín ma múzeumként és kiállítótérként működik, ahol az eredeti helyiségeken és folyosókon végighaladva ismerhetjük meg az egykori Jugoszlávia titkos katonai létesítményét.